Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1917. év eseményei
Péterné Fehér Mária h oz létre. Ennek egy részét csak közélelmezési cikkek vásárlására, zsiradék és hús vásárlására kívánták használni. Kezelésére február 28-án szabályzatot fogadtak el. A fizetőképesség biztosítására azonban újabb 1 millió korona folyószámla-kölcsön felvételét látták szükségesnek. Az ebből vásárolt élelmiszerek értékesítéséből befolyó összeggel kívánták a kölcsön törlesztését biztosítani.244 Az 1917. év eseményei A gabonából rekvirált mennyiséget a Haditermény Részvénytársasághoz kellett beszállítani. Kecskeméten 1916 végén, 1917 elején, 298 q árpát, 99 q zabot rekviráltak. Ebből kért vissza a polgármester februárban vetési célból 133 788 kg árpát és 52 110 kg zabot.245 Az Országos Köz- élelmezési Hivatal nem volt megelégedve a rekvirálás eredményével, ami mélyen alatta maradt a kivetett mennyiségnek. Személyes felelősségévé tették Sándor Istvánnak az eljárás részleges megismétlését.246 A gazdaságokban nagy szükség volt a lovakra. A háború kezdetén Kecskemétről is sok lovat rekviráltak. A lakosság a harctéren leromlott lovak feljavítására felállított városi lókórházból próbált kérni az elvittek helyett és az igénylők között kiosztotta.247 Központilag állapították meg a háziállatok takarmányszükségletét is. Óriási volt a takarmányhiány. A gazdák közül többen, ha a sertésük szaporulatot adott, csak a saját részükre szükséges malacokat tartották meg, a többit elpusztították, mert nem volt mivel tartani.248 A M. Kir. Gazdasági Felügyelőség összeíratta az állatállományt, ennek ismeretében számították ki azután pl. az egy havi korpaszükségletet, amit a Korpaközpont szállított le. Kecskemét területén 1917 elején 43 000 jószág volt, ha mindegyikre 1 kg korpát számítottak, 43 000 kg korpát kellett volna a városnak kiutalni, de csak 12 000 kg-ot kapott Kecskemét. A korpa nagy részét a katonaság használta fel.249 A tehénállomány csökkent a háború előttihez képest, főleg a szalma drágasága miatt, ez pedig a tejmennyiség csökkenéséhez vezetett. Az Országos Közélelmezési Hivatal utasította a törvényhatóságokat a közélelmezés és gabonaforgalom terén elkövetett kihágások szigorú elbírálásra. Ehhez képest országosan a feljelentések csak 2%-a 152
