Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1916. év eseményei
Péterné Fehér Mária e lvonta és tág teret adott az árdrágítóknak a visszaélésekre. November végén zár alá vették a Magyar Olaj- és Zsíripari Központ Rt. részére rekvirált napraforgó- és tökmagot. A főispán a közélelmezés területén Kecskeméten előállott hiányosságok okát abban látta 1916. november végén, hogy az élelmezési ügyeknek nem volt egységes intéző szerve, azok egy részével hol az egyik, hol a másik hivatali előadó foglalkozott. A mindinkább fokozódó gazdasági nehézségek az egységes, szakszerű intézkedést halaszthatatlanná tették. Felszólította a polgármestert, hogy a legalkalmasabb tisztviselő vezetésével egy közélelmezési szervezetet (esetleg ügyosztályt) hozzon létre, tagjait minden más teendő alól mentesítse. A polgár- mester kitért az ilyen külön ügyosztály szervezése elől. Kecskeméten a közélelmezési ügyeket a Közigazgatási (I.) ügyosztály intézte, vezetője Győrffy Pál főjegyző volt, aki a közélelmezési ügyek előadója is volt. A közélelmezésre vonatkozó üzleti ügyeket a javadalmi hivatal intézte, míg a rekvirálásokat, lisztügyeket, őrlési, vásárlási igazolványok kezelését az adóügyi tanácsnok. Egy külön közélelmezési bizottság/ügyosz- tály létrehozását a tanács elvetette.240 Kecskeméten 1916-ban a cséplési statisztika adatai szerint - kenyérgabonából (búzából és rozsból) 156 000 q termett 37 000 kát. holdon. Kecskemétre az Országos Közélelmezési Hivatal 40 000 q gabonának, tengerinek, hüvelyeseknek és kölesnek a rekvirálását és beszolgáltatását rendelte el. Kecskemét lakossága a háború előtt mintegy 70 000 fő volt. A hadbavonultak számát ebből levonva, de azokét hozzáadva, akik a háború alatt a jobb megélhetés reményében ide költöztek és a sok ezer idehelyezett katonát, kb. 65 000 ember élelmezéséről kellett gondoskodni. A polgármester úgy számolt, hogy a lakosság kb. 60%-a őstermeléssel foglalkozik, számuk 39 000 főt tesz ki, ha 1/3 részükre (13 000 fő) havi 18 kg, 2/3 részükre - 15 éven aluliakra - (23 000 főre) havi 14 kg- ot jogosítottnak tekint, ezen lakosság éves gabonaszükséglete 71 760 q. A 31 000 ellátatlan lakossággal együtt a város gabona és vetőmag szükséglete 113 560 q. A 156 000 q termésből megmaradt 42 000 q többletből még le kell vonni a napszámosok, cselédek gazdasági szükséglete címén kiadandó gabonamennyiséget. Az árpa és zab cséplési eredménye 52-53 q, aminek jelentékeny része vetőmagszükséglet, másik része 150
