Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1916. év eseményei
Kecskemét külterületén. Egyes élelmiszerek hiányát (pl. cukor, só stb.) nem egyszer az is okozta, hogy a fogyasztók különböző furfangokkal nagyobb készletet szereztek be. Ez másokat hasonló eljárásra indított és alkalmat adott telhetetlen üzéreknek az árak felhajtására, emelésére. Ezek felkutatására rendszerint sort kerített a városi hatóság is, és az 1916: IX. te. szerint büntette is. A katonaság részére a gabonák rekvirálását október 16-án kezdték meg. A külterületeken a vallás- és közoktatásügyi miniszter és a belügyminiszter rendelkezései szerint a tanítóknak is részt kellett venni a rekvirálás munkájában. Ez a rendelkezés a háború egész tartamára szólt. A tanítók név szerint kaptak erre felszólítást. (A katonaságnak az 1912: LXVIII. te. 30. §-a szerint csak a helyi hatóság tudtával és engedélyével lehetett rekvirálni.) Az őszi mezőgazdasági munkákra (szántás, vetés, talajelőkészítés, burgonya-, kukorica-, répaszedés, szüret, erdőgazdasági munkák) a honvédelmi miniszter szabadságot adott a legénységi állománynak. A vidéki szokásos napszámbért, 3 koronát kaptak. 1916 októberében Szőke Gyula javadalmi ügyvezetőnek és Losonczy László th. bizottsági tagnak sikerült Schwarcz Lajos oroszlánosi gazdaságából 870 db (átlag 118 kg) sertést vásárolni 8 korona 90 fillér kg-onkénti áron, a város közélelmezésére.238 Az év végére azonban a hízott sertések teljesen kifogytak. Csongrád megye alispánjától értesítést kapott a város, hogy 2-300 db sertést Kecskemét rendelkezésére bocsát. A szállításukhoz a földművelésügyi miniszter engedélye kellett. 1916 októberében a kormány Deák Béla országgyűlési képviselőt azzal bízta meg, hogy az eddig minden törvényhatóság által külön- külön végzett közélelmezési munkát egységes rendszerbe foglalja, a központi irányítás gyakorlati végrehajtását kidolgozza. A M. Kir. Köz- élelmezési Hivatal megalakulása után a rekvirálás ellenőrzésére és a közélelmezés állapotáról való tájékozódásra Fodor Vilmos szolgabírót küldték ki Kecskemétre.239 Az 1916. február 9-én felállított országos hatáskörű Cukorközpont nem szállított elegendő cukrot Kecskemétre, a sóval való ellátás is elégtelen volt, ami a lakosság körében az év végén már nagy nyugtalanságot keltett, a mezőgazdasági népességet a cikkek keresése munkájától 149 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
