Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1916. év eseményei
a rendelet alapján 19 kerületre osztotta a város határát, mindegyik kerületben 3 fős bizottságot alakított. (Az I. kerület pl. Méntelek volt, az itteni bizottság tagjai: Főző Jenő tanító, Horváth Pál és Tóth Mihály.) A polgármester felhívást intézett a bizottságokhoz: „[...] A fentiek szerint a mezőgazdasági intéző bizottságokat megalakítván felhívom a tagokul kinevezetteket, hogy a tavaszi, illetve nyári gazdasági munkálatok biztosítása céljából kerületeikben lehetőleg mindent kövessenek e/.”213A honvédelmi miniszter táviratban engedélyezte - február 26-án - a mezőgazdasági munkák érdekében a bevonulások elhalasztását.214 A főispán pedig felhívta a polgármestert, 1916. február 11-én kelt levelében, hogy a lakosságot takarékosságra, igényeik leszállítására és a fejkvóta betartására szólítsa fel.215 1916. április közepén már arról számolhatott be a polgármester a földművelésügyi miniszternek, hogy a tavaszi szántás-vetés nagy része befejeződött, s utasította a mezőőröket, hogy ha a város külterületén műveletlen területet találnak, jelentsék. Nem volt nyugodt a polgármester ugyanakkor a nyári cséplési és az őszi gazdasági munkák biztosítása tekintetében, mivel elrendelték a 18-50 éves korosztály sorozását. A férfilakosság újabb csökkenésével (ekkor 12 600 kecskeméti teljesített hadiszolgálatot), attól tartott Sándor István, hogy a gazdasági munkákat nem tudják időben elvégezni. A város, hogy a kézi munkaerőt pótolni tudja, 20 „lókapát” szerzett be.216 1916. március végén a földművelésügyi minisztertől felhatalmazást kért arra a polgármester, hogy a város területén lakó munkásoknak más törvényhatóságok területére való el- szerződését megakadályozhassa. Ugyanis szomszéd vármegyei birtokosok Kecskeméten akartak munkásokat toborozni, mikor így is kevés volt a munkáskéz.217 A miniszter törvényes alap hiányára hivatkozva erre nem tudott felhatalmazást adni. 1916 májusában a belügyminiszter a város féléves zsír- és szalonnaszükséglete biztosítására, 800 sertés hizlalására 30 vagon kukoricát engedélyezett. A polgármester legalább 1500 sertés hizlalására és 9000 q kukorica beszerzésére kért engedélyt.218 Rekvirált kukoricából hizla- lási célra nem lehetett adni. A 773/1916. M. E. rendelet lehetőséget adott Kecskemétnek arra, hogy a kukoricát maga szerezze be, de a földművelésügyi miniszter engedélye kellett hozzá. Már egy hónapja feküdt a kérelem a minisztériumban. Győrffy Pál főjegyző felment Pestre, hogy 143 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
