Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1916. év eseményei
Péterné Fehér Mária k ieszközölje az engedélyt, 80-100 vagonra kért vásárlási engedélyt. Csak ekkora mennyiség birtokában állíthatta be a város a sertéseket hizlalásra. Hat hónap volt a hizlalási idő, hét hónap, mire a szalonnát, zsírt kioszthatják a lakosságnak. Panaszolta, hogy maximális árért tengerit vásárolni nem lehet, de a város kész magasabb árat is adni érte, ha ezért büntetést nem kap. (Kecskemétre 32 000 q tengeri rekvirálása lett kiróva, de csak 4000 q-t tudtak rekvirálni, nem termett elegendő, és zab meg árpa sem termett számba vehető mennyiségben). A legutolsó békeévben a város tengeribehozatal 87 492 q volt.219 Nem volt egyszerű ebben az időben a szőlőtermelőknek a rézgálic beszerzése. A földművelésügyi miniszter 600 q rézgálicot utalt ki Kecskemétnek. A polgármester tudta, hogy ez kevés lesz, ezért felhívást intézett a szőlősgazdákhoz, hogy szőlőterületük igazolása mellett jelentsék be rézgálic igényüket a város javadal mi hivatalánál. 2861 szőlőbirtokos 11 192 katasztrális hold szőlőterületre kért rézgálicot. A 600 q-ból 1 kát. holdra kb. 5,4 kg kékkő jutott, ami a peronoszpóra elleni védekezéshez nem volt elegendő. A város még tetemes mennyiségű rézgálicot kért.220 Kecskemét Mezőgazdasági Felügyelőségétől Málnássy Ferenc főfelügyelő kimutatást kért 1916 áprilisában a várostól, hogy az ösz- szes 1916. évi gazdasági munkákra (kaszálás, kapálás, aratás, cséplés, burgonya- és répaszedés, kukoricatörés stb., valamint az őszi szántásvetés) mennyi kisegítő katonai kézi és igás munkaerőre lesz szüksége a városnak. Sándor István május 1-jétől augusztus végéig, illetve szeptember 5-től október végéig mintegy 3500-4500 kát. hold terület mező- gazdasági munkáira 1400 emberből álló katonai munkásosztagot kért a gazdasági felügyelőségtől.221 A 4 291/1915. M. E. rendelet szerint a disznóhús, zsír és szalonna legmagasabb árát a törvényhatóság első embere (Kecskeméten a polgármester) állapította meg. A zsír árát 6,60 korona, a friss szalonna árát 6,10 korona, a sertéscomb árát 4,80 korona, a karaj árát 5 koronában határozta meg Sándor István kilogrammonként. A sertéshús és a zsír maximális árát néhány vállalkozó magasnak tartotta és a polgármestert bevádolta a belügyminiszternél, hogy kizárólag a sertéskereskedők érdekeit tartotta szem előtt a maximált árak megállapításánál. Kecskemét város nagybani disznóhizlalással foglalkozik, drágán vásárol, a vásárlásból vagyont gyűjt, ami élelmiszeruzsorának tekinthető — szólt a 144
