Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1916. év eseményei
Péterné Fehér Mária S zövetkezet 10 rabot kért szőlőmunkára. A helvéciai Szőlőtermelő és Értékesítő Rt. 545 hold szőlő és 200 hold szántóterületére 80-90 fe- gyencet kért, a Köncsögpusztai birtokosok 619 hold területük megművelésére 20 fegyencet kértek.207 Szalonnából is nagy hiány mutatkozott 1916. január elején. A tanács még 1915-ben egyességet kötött a helyi sertéshizlalókkal, akik a hizlaláshoz szükséges takarmányt a várostól kapták. (A szerződésben kikötötték, hogy sertéseiket csak a városi hús- és zsírüzem számára adhatták el, a nyereség 50%-át pedig kötelesek voltak a városi pénztárba beszolgáltatni). A szükséges kukoricamennyiséget a városnak azonban nem sikerült beszerezni. (A kukorica szállítását a 322/1916. M. E. sz. rendelettel beszüntették.) Mivel a sertések csak több hónap múlva érték el vágási súlyukat, a városnak 100 q szalonnára volt szüksége. Sándor István polgármester a belügyminiszterhez fordult segítségért.208 Kecskemétnek a sertéshizlaláshoz szükséges tengeri beszerzésére Reichenberg Miksa katymári kereskedővel volt szerződése. 1916. február elejéig a 70 vagon tengeriből 20 vagonnal szállított le.209 A gabona zár alá vételét, rekvirálását a lakosság, de a kenyérgyárosok is megsínylették. Gonda Izidor helyi kenyérgyáros gabona- és lisztkészletét, amit tetemes költséggel és fáradsággal szerzett be, 1915 végén rekvirálták: 450 q rozst, 157 q rozslisztet, 15 q 14 kg főzőlisztet. A kenyérjegy bevezetése óta egész készlete hatósági rendelkezés és felügyelet alatt állt. A közélelmezés szempontjából nélkülözhetetlen üzeme folytatásához a rekvirálás alól kérte készletét felmentetni a belügyminisztertől.210 A város pedig Túrkevéről szerzett be 100 q tiszta búzát a lakosság élelmezésére.211 A tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt a földművelésügyi miniszter rendeletben (11 410/1916. ein.) szólította fel a törvényhatóságokat a szükséges munkaerő biztosítására, ha kellett, közerő kirendelésével. Kicsi és nagy gazdaságoknak egymás segítésével kellett a munkát végezni, a hatóságok kötelezhették a lakosságot kézi és igás munkavégzésre. Az 550/1916. M. E. sz. miniszterelnöki rendelet szabályozta a hadifoglyok munkára való kiadását, a 600/1916. M. E. sz. rendelet pedig a tavaszi szántás-vetési munkák elvégzésének irányítására mezőgazdasági munkabizottságok alakítását írta elő.212 Sándor István polgármester 142
