Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1915. év eseményei
Péterné Fehér Mária A földművelésügyi miniszter elrendelte (10 521/1915), hogy a városi erdőkben nagy mennyiségű tűzifát termeljenek ki 1915-16 telére. Kecskemét város erdőterülete 10 000 kát. holdat tett ki, de 67, egymástól 40 km távolságra levő erdőrészletből állt. Ennek kezelésére 1 erdőmester, 1 erdőgyakornok állt rendelkezésre, az őrzésükre 11 erdőőr. A háború folytán a gyakornokot és 7 erdőőrt katonai szolgálatra hívtak be. Bakkay József erdőmester elpanaszolta, hogy ha a rendeletnek meg akar felelni, egyszerre 8 helyen kellene vágatni, ha nincs más, hadifoglyokkal, de minden helyen egy hozzáértő kellene.193 A városvezetés már szeptember elején igyekezett gondoskodni a téli tüzelőellátásról. A legtöbb kereskedő azonban egyáltalán nem kapott fát, drágult a fuvar és munkaerőhiány volt. (1 vagon bükkfa a háború előtt 215 korona volt, 1915 őszén 385 korona.) A kőszén is igen drága volt: a porosz kőszén vagononként normál időben 165-180 korona volt, ekkorra 320 koronára emelkedett. A petrozséni szén ára 210 korona volt, 1915-ben 360 korona. A vasúti szállítás ára 220 koronát tett ki.)194 A helyi üzemek szénszükséglete 750 vagon kőszén volt. 1915 szeptemberében a város területén a fa- és szénhiány napról napra érezhető volt. A város erdejéből 1200 vagon fát terveztek kivágni, ez a szokásos mennyiség kétszerese volt.195 A városi tanács javaslatára a törvényhatósági bizottság elfogadta, hogy a lisztet ne utalványra adják tovább, hanem igazolványra. Ettől kezdve csak néhány kereskedő foglalkozhatott a liszt kiadásával.196 A lakosság hús- és zsírhiányának enyhítésére, a városi közélelmezésre 5000 sertés hizlalását határozta el a tanács. A hizlaláshoz takarmány kellett, ezért a polgármester 10 000 q árpának és 20 000 q tengerinek a szomszédos megyékből történő beszerzésére kért engedélyt a kereskedelemügyi minisztertől. A miniszter 10 000 q árpa beszerzésére adott engedélyt Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Bács-Bodrog, valamint Csanád megyéből.197 1915. október 31-ig Kecskemétre nem sikerült gabonát szállítani. A polgármester táviratot intézett azokba a megyékbe, amelyekben vásárolhatott, de megbízottai csak 28 vagon tisztabúzát, 30 vagon rozst tudtak lekötni, a szállítás azonban gondot okozott, mert a MÁV elfoglaltsága és vagonhiány miatt nem tudott szállítani. A friss szalonna ára nagyon magas volt országosan is. Kecskemét város elöljárósága hatósági hús- és zsiradéküzemet hozott lére, így a hús árát mérsékelni tudták. A hentesek 5 koronában kérték a friss 138
