Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1915. év eseményei
kolbász maximális árának kilogrammonkénti megállapítását, ami az új kormányrendelet miatt ősszel 6 korona 60 fillérre módosult.198 Általános volt a drágaság. Az okot Sándor István polgármester a háborús helyzeten túl abban látta, hogy „[...] a termelők és kereskedők szervezettségével szemben nincs meg a fogyasztók szervezettsége. És nincsenek meg azok az intézmények, amelyek az élelmiszerek összegyűjtésére és eltartására szolgálnak (élelmiszerraktárak, hűtőházak stb.), melyek a nyugati államokban megvannak. [...] A drágaság másik oka a termelők és közvetítők egy részének határtalan kapzsisága [...] miután látták az illetők, hogy a katonaság az élelmiszerekért magasabb árat is megad, az árakat fokozatosan emelték. [...] Az árak mérséklésére irányuló és a maximális árakat megalkotó kormányhatósági intézkedések elkésve jelentek meg. A készletek egy része elrejtve maradt és az árdrágítók, üzérkedők jó része a büntetéstől mentesült." A polgármester javasolta, hogy országosan állapítsák meg az élelmiszereken túl más fontos közszükségleti cikkek maximális árát is (tűzifa, szén, kőolaj, bőr stb.). A közgyűlés a polgármester indítványát felterjesztette a minisztériumhoz.199 1915. november elsejétől belügyminiszteri rendeletre a gabonát csak a Haditermény Rt.-nek lehetett eladni, mivel a gabonavásárlás körül országszerte nagy nehézségek mutatkoztak, amit a kormány országosan egységes rendszabályokkal látott megoldhatónak. A gabonavásárlásra engedélyt nyertek ettől kezdve csak a Haditermény Rt-től vásárolhattak. Ezzel a rendelkezéssel a kormány annak az egyre gyakrabban előforduló esetnek is elejét akarta venni, hogy egyesek postai úton, 4-5 kilós csomagokban, Ausztriába lisztet küldjenek. (Ilyen esetek a Magyarországon állomásozó osztrák pótzászlóaljak katonáinál fordultak elő.)200 1915. november 15-én országosan bevezették a tejjegyet. A kecskeméti piacon viszont alig lehetett tejet kapni. Többen azzal vádolták meg a tanácsot, hogy alacsonyan állapította meg a tej árát, ezért az árusok nem viszik piacra a tejet. A tejhiánynak a takarmány drágasága is oka volt, a tehéntartók emiatt teheneiket eladták. A piacra ezért kevés jutott, ezen kívül a sebesültkórházak, a helyben állomásozó 94. gyalogezred is nagy mennyiségben igényelt tejet. A város tanácsa a tejszükséglet biztosítására, főleg a csecsemők és apró gyerekek számára egy 139 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
