Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1915. év eseményei
vagy megbízottai végezhették.188 Kecskemét a Ceglédi Hengermalom Rt.-vel kötött szerződést a város közélelmezésére kiutalt búza őrlésére. A kormánytól nyert bevásárlási engedélyt a város a malomra ruházta. A malom kötelezte magát, hogy a kiőrlési aránynak megfelelően őrölt lisztet Kecskemét vasútállomásig szállítja.189 Augusztus 16-i keletkezéssel a belügyminiszter körlevélben (28 337/1915. B. M.) hívta fel a főispánt és a polgármestert, hogy arra buzdítsák a lakosságot, hogy a mezőgazdasági munkák elvégzésére a vasárnapot is fel kell használni.190 A határban a cséplés szeptember 30-án befejeződött. A földművelésügyi miniszter azonban aggódott a következő évi termés miatt, mivel az országosan bevetett területek kisebbek voltak, mint 1914-ben, ezért felhívást intézett az alispánokhoz és a városok polgármestereihez (130 650/1915- okt. 28.), igyekezzenek a lehető legnagyobb területen az őszi vetést elvégezni. Sándor István polgármester a pusztai tanítókhoz, a tanyai gazdakörök elnökségeihez fordult, a lakosság ösztönzésére kérte fel őket: „A helybeli lakosságnak elsőrangú érdeke, hogy a szükséges mennyiségű termények rendelkezésre álljanak — írta. - De országos érdek, sőt az összes szövetségesek érdeke is, hogy Magyarország, mely az egész időszak alatt a központi hatalmak mintegy éléskamrája volt, a jövő évre, még az esetre is, ha a háború megszűnik, lehetőleg ugyanannyit termeljen, mint amennyit az előző években termelt.,, Kérte, figyeljék, hogy a gazdák, a katonai szolgálat alól felmentettek bevetették-e saját vagy bérelt földjüket, a szabadságolt katonák elvégzik-e a gazdasági munkát. A jelentést minden elfogultságtól mentesen, minden körülményt mérlegelve várta el.191 Őszi szántásra és vetésre, talajelőkészítésre, kukorica-, burgonya-, cukorrépa-, dohányszedésre, szüretre a honvédelmi miniszter a legénység azon részének, amely nem teljesített frontszolgálatot (ha nem voltak a harctéren, vagy nem voltak menetszázadban), két hét szabadságot engedélyezett szeptember 13-án kelt rendeletével. A szabadságot személyesen kellett kérni a katonáknak. Kecskeméten az őszi munkákat a folytonosan tartó esőzés miatt, meg az elegendő munkaerő hiánya miatt nem tudták kellő időben elvégezni. Közerő kirendelését akkor kérhette a polgármester, ha előbb összeíratja a bevetetlen területeket. Ezt a város 163 000 kát. hold határában, ahol 7000 tanya volt, képtelenség volt a gazdasági munka befejezéséig megoldani.192 137 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
