Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1915. év eseményei
Péterné Fehér Mária 1 915. február 16-án tették közzé a miniszterelnök 649/1915. sz. rendeletét. Ettől kezdve a kenyérliszthez fele arányban lisztpótló árpa-, tengeri- vagy burgonyalisztet kellett keverni. Ugyanakkor az Országos Gazdasági Bizottság (OGB) megkezdte a kukorica felvásárlását (a közönségest mázsánként 27 koronáért, a minőségit 30 koronáért). Sándor István határozott hangú levélben tiltakozott az ellen, hogy az Országos Gazdasági Bizottság a maximált árnál 25-39%-kal magasabb áron vásárol. Mivel a kormány a kenyérliszt 50%-os tengeriliszttel való keverését írta elő, veszélyben látta a lakosság élelmezési szükségleteinek kielégítését a tengeri felvásárlása miatt. A termelő magasabb árért adja el a kukoricát, így nem marad a helyi ellátásra. Az intézkedést azért is nehezményezte, mert korábban, ha egy kereskedő a 21 korona 50 fillér maximált ár helyett 26 koronáért adott el kukoricát, az első fokú városi hatóság elzárásra ítélte. A kormány intézkedésével maga hívja fel az eladókat a maximált áron felüli árusításra. így a város hogy lépjen fel az árdrágítók ellen? Az is gondot jelentett, hogy a kukoricának az Országos Gazdasági Bizottság által való felvásárlása, majd a szükséges készlet visszaosztása sok időt vett igénybe, március végén következhetett az őrlés, a kenyérkészítés csak ezután volt lehetséges. A rendelet pedig március 1-jétől írta elő a kenyérnek való búzaliszt tengerivel való keverését. A kukorica ára az árpáé és rozsé fölé emelkedett, holott mindig olcsóbb volt, így a könnyen romló kukoricaliszt drágította meg a kenyeret. A polgármester kérte az OGB kukorica-felvásárlására vonatkozó rendeletének hatályon kívül helyezését, vagy a kukorica árának csökkentését, a város kukorica-szükségletének itt hagyását, a rekvirálandó árpából 100 q Kecskeméten hagyását, hogy a megszorult családok részére a kenyérliszt őrlését megkezdhessék.162 A miniszterelnök 240/1915. M. E. sz. rendeletére összeírták minden település területén a búza-, a rozs-, az árpa- és a zabkészletet. Ezzel kívántak véget vetni a közélelmezés terén mutatkozott zavaroknak. A főispán pedig arról tájékoztatta a polgármestereket, hogy a kormány biztosítja azt az élelmiszer-mennyiséget minden község vagy törvény- hatóság részére, amely számítások szerint július végéig fedezi a lakosság kenyérszükségletét. A fogyasztással azonban takarékosan kell gazdálkodni. 128
