Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1915. év eseményei
A magasabb ár a hús- és zsírellátásra is kihatással volt. A lakosság ellátása érdekében a város tárgyalt 6000 db sertés hizlalására. A hizlalók olyan feltétellel vállalták, ha a város biztosítja a hizlaláshoz szükséges árpát, kukoricát. Az Országos Gazdasági Bizottság árainál nem lehetett már olcsóbban kukoricát venni. Ez az ár 132 000-205 000 koronával drágította a hizlalást. A vállalkozók ódzkodtak a hizlalástól, a kockázattól, a város pedig gondban volt, hogy nem tudja biztosítani a lakosság zsiradékszükségletét. (1914-ben március 1-jétől augusztus végéig helyi fogyasztásra 4600 db sertést vágtak Kecskeméten.) A polgármester levélben fordult a földművelésügyi miniszterhez: „A zsír- szükséglet biztosítása éppoly fontos a közélelmezés biztosítására, mint a liszttel való ellátása. [...] Kecskeméten ugyan nagyarányú sertéshizlalás folyik egész éven át, és a hizlalt sertések nem csak a város élelmezésére szükséges zsírt szolgáltatják, hanem azok tekintélyes hányada a bécsi piacra szállíttatik, ezen kívül igen tetemes mennyiségű sertés a téli hónapokban helyben levágásra került avégből, hogy húsai a főváros szalámi gyárába szállíttassanak. [...] A sertések zsírját és szalonnáját városunkból mind elszállítják, hízott sertést a magas árak miatt alig lehet már kapni. [...] Kukoricát, árpát a maximális árak életbe léptetése óta nem lehet beszerezni, a sertések hizlalása az itteni telepeken egészen megszűnt. [...] Hamarosan a lakosság egy része nem tudja fedezni zsírszükségletétHavonta 30 vagon búzalisztre és a 6000 sertés hizlalásához 6 hónapon keresztül 6 q takarmányra van szüksége a városnak - írta Sándor István.163 Az élelmezés biztosítását a honvédelmi miniszter a cs. kir. hadügyminiszterrel egyetértésben a katonák tavaszi munkára való szabadságolásával kívánta megoldani. A póttesteknél szolgáló legénységet - a hadra kelt sereg pótlásának veszélyeztetése nélkül - tavaszi vetési, szőlőművelési munkákra szabadságolták 14 napra. Elsősorban a mező- gazdasággal, szőlőműveléssel foglalkozók kaphattak szabadságot, amit személyes kihallgatáson kellett kérniük. A szabadságolás kezdő időpontját március 10-ében állapították meg, amit később 29-ére toltak ki. (A névjegyzéket megküldték az elöljáróságoknak, ahol a szabadságolt katonáknak jelentkezniük kellett.) Húsz katonából álló munkacsoportok vehettek részt a munkákban egy tiszt vezetése alatt. 129 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
