Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A közigazgatás zavartalan biztosítása
1916. december 6-án a központi hatalmak csapatai bevonultak Bukarestbe, Sinajába, Ploestibe. Az uralkodó halála miatt lobogók nem hirdették a győzelmet, de táviratilag a főispán elrendelte, hogy 7-én déli 12 és 1 óra között konduljanak meg az összes harangok.71 1916. december 30-án került sor IV. Károly és Zita királyné koronázására a szokásosnál szűkebb keretek között, a Mátyás-templomban. Kecskemétet Sándor István polgármester, Dékány László helyettes polgármester és Révész István th. bizottsági tag képviselte. A koronázás idejére a gyászt felfüggesztették, a középületekre nemzeti lobogót helyeztek, a hivatalok ezen a napon nem fogadtak ügyfeleket. A helyi egyházak istentiszteletet tartottak, az üzletek a koronázás időpontjában néhány órára zárva voltak. Kecskemét város közgyűlése a koronázás emlékére a szegény sorsú gyerekek részére 100 000 koronás alapítványt hozott létre. (Az alapítványt Zita Királyné Koronázási Alapítványnak kívánták elnevezni.) Az alapítvány kamataiból azokat a gyerekeket akarták segélyezni, akik leginkább rászorultak, apjuk a háborúban katonai szolgálatot teljesített, lakhelyük Kecskemét volt. Az alapítvány jövedelméből a gyerekek tartására, gyógyítására, neveltetésére nyújtottak minimum 120 korona támogatást gyermekenként.72 A belügyminiszter vizsgálta Kecskemét 1916. évi költségvetését, amit a városi törvényhatósági közgyűlés április 28-án fogadott el, majd november 15-én újra tárgyalt. A 4 287 890 korona bevétel mellett a kiadás 4 908 663 korona volt, így 620 773 korona hiány mutatkozott. A közgyűlés úgy határozott, hogy a hadisegélyezésre szolgáló 5%-os pótadó mellett a 30%-os községi pótadót megemeli 30%-kal. Eszerint a városban fizetett állami egyenes adók minden koronája után összesen 65%-os községi pótadó beszedését határozták el. (Ez a hiányból 435 000 koronát fedezett, 185 773 korona ezután is fedezetlen maradt). A belügyminiszter a költségvetést hivatalból felülvizsgálta, s bár a város nem tett eleget a miniszter azon rendeletének, hogy a hiány teljes fedezetéről gondoskodjon, a költségvetést (185 496/1916. III. sz. 1917. január 5-én kelt leiratában) elfogadta. Felszólította ugyanakkor a közgyűlést, hogy a megingott egyensúly helyreállítását jövedelmeinek fokozásával kísérelje meg. Amennyiben ez nem vezetne eredményre, a pótadó felemelését lesz kénytelen elrendelni.73 103 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
