Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A közigazgatás zavartalan biztosítása
Péterné Fehér Mária 1 917 januárjában, a honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint a harctérről nagy számban szöktek meg katonák a mögöttes országrészekbe. A belügyminiszter felhívta a városi hatóságot, hogy felkutatásukra, kézre kerítésükre különös gondot fordítson.74 A polgármester igyekezett menteni tisztviselőit a rendre megtartott katonai szemlék, sorozások alól. A város közélelmezési feladatainak írásbeli ügyintézése: élelmiszerek összeírása, készletek és szükséglet bejelentése, nyilvántartása, igazolványok, jegyek kiállítása, bevallások helyességének ellenőrzése stb. Tárnok József feladata volt, aki ezeket saját mérnöki teendői mellett látta el. Tárnok mellett - az óriási hivatalnokhiány miatt - ideiglenes alkalmazottak dolgoztak. Helyettesítését lehetetlennek látta Sándor István polgármester. Kérte felmentését.75 A városi üzemekhez katonai vezetőt rendeltek ki. A városi villanytelepet is hadiszolgálat alá helyezték, felügyeletével Kernstock Kornél cs. és kir. főhadnagyot bízták meg, aki a város tanácsához írt levelében a munkások alacsony bérére hivatkozva drágasági pótlékot kért részükre. A gépkezelő havi bére 141 korona, a gépfűtőé 155 korona, egyéb munkásoké 110 korona volt. A főhadnagynak a honvédelmi minisztérium szerinti kötelessége volt figyelni arra, hogy az üzem munkásai olyan bért kapjanak, amely megélhetésüket biztosítja. Ezért kérte részükre a drágasági pótlékot. A tanács február 9-én tartott ülésén 35%-os drágasági pótlékot szavazott meg számukra (ugyanakkor havi törlesztés mellett kedvezményes élelmiszerellátásban is részesültek).76 A villanytelep munkásai közül is többet behívtak katonai szolgálatra: két fűtőt és egy szerelőt. A helyi katonai parancsnokság adott három főt helyettük. Az üzem működését nehezítette, hogy gyakran volt szénhiány. A polgármester több ízben fordult az Országos Szénbizottsághoz kérelemmel. A honvédelmi miniszter még 1916 decemberében elrendelte a réz fatüzelésű fürdőkályhák, víztartó hengerek hadicélra való igénybevételét. 1917. január 15-ig kellett összegyűjteni és a Fémátvételi Bizottságnak Budapestre küldeni a fémeket. A polgármester ezzel kapcsolatban levelet írt a miniszternek: „Kecskeméten fürdőszobával és fürdőberendezéssel bíró lakás alig van 15-20, mivel a városnak vízmüve, vízvezetéke, csatornahálózata nincs [...] városunknak csupán nyilvános fürdője 104