Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A közigazgatás zavartalan biztosítása
Péterné Fehér Mária A lakosság ügyes-bajos dolgának intézését a Katona József Kör által alapított, a város támogatásával fenntartott Népiroda végezte. Az iroda a hozzáfordulóknak díjtalanul nyújtott segítséget, ellátta őket tanáccsal, szintén díjtalanul megírta katonai felmentési, hadisegély iránti kérelmüket, levelüket a frontra hozzátartozóiknak. A szegény sorsú lakosság segítségüket naponta igénybe vehette. 1916 októberében elszaporodtak az árdrágító visszaélések. 82 esetből 64-ben született elmarasztaló ítélet, 13 felmentéssel zárult, 23 ügy még folyamatban volt. A kiszabott legkisebb büntetés 4, a legnagyobb 1000 korona volt. Angyal Vidor tisztiügyész — a vád képviselője - indítványozta, hogy az árdrágítók nevét tegyék közzé a helyi, lapokban.68 A Hadsegélyező Bizottság elsősorban a hadba vonultak itthon maradt családtagjait, a rokkantakat, a hősi halált haltak hozzátartozóit segélyezte, tevékenysége kiterjedt az egyéb segélyre szorulókra is. A Vörös Kereszt Egylet helyi fiókja pedig a sebesült katonák ellátásában, támogatásában vett részt jelentős mértékben. Rajtuk kívül a városi tisztviselői kar, minden egyes hivatal a háború kitörése óta hivatalos teendőin kívül minden hozzájuk fordulónak rendelkezésére állt. A polgármesteri hivatal a felek felvilágosítását, útbaigazítását hivatalos munkakörén messze felülmúló arányban látta el.69 1916. november végén a Kecskeméti Újság „Szomorú közélelmezés” címmel cikket közölt, melyben Szőke Gyula javadalmi ügyvezetőt, a helyi hatósági húsüzem vezetőjét azzal vádolta, hogy a megállapított maximált árnál többért árusít húst, zsírt és szalonnát. Szőke Gyula a polgármestertől engedélyt kért arra, hogy a rágalmazásért sajtópert indíthasson a lap szerkesztője ellen. Sándor István megadta rá a felhatalmazást, mert a cikk sok valótlant állított és a városi közélelmezés vezetőit becsületükben sértette.70 1916. november 21-én meghalt Ferenc József (november 30-án Bécsben temették). A belügyminiszter november 30-tól hat hónapig tartó országos gyászt rendelt el, a közigazgatási hatóságok intézkedéseiket gyászkeretes papíron bocsátották ki, és május 29-ig fekete pecsétet alkalmaztak. Kecskeméten is kitették a középületekre a gyászlobogót, tilos volt színi- és mozielőadás, hangverseny, zenés rendezvény tartása. 102
