Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A közigazgatás zavartalan biztosítása
A sörraktárt (nagykereskedelem) is üzletszerűnek tartották a detektívek. „Arra, hogy üzletszerű, büszkék vagyunk” - írta a polgár- mester. Ez néhány százalék pótadó kivetésének megtakarítását tette lehetővé a városnak. A forgalom azonban 1915-ben az előző év felére csökkent, 1916-ban pedig az 1915-ös forgalom 25%-át tette ki. Ezzel szemben az üzemi kiadások változatlanok maradtak. Az épületért a város évente 1680 korona házbért fizetett a sörgyárnak. A városnak 1 hl sör 97 korona 50 fillérbe kerül. Havonta 48 hl-t árult, hektoliterjét 120 koronáért. Ebből csak 18 hl-t palackoztatott. A városi sörraktár tehát nem dolgozott túl nagy haszonnal. A városba helyezett csehországi ezred 4-5 ezer, néha 8-10 ezer embere által a sör iránti kereslet megnőtt, megfelelő készlet hiányában az elégedetlenkedők a sörraktárt hibáztatták. Sándor István sokoldalúan (okiratokkal alátámasztva) bizonyította be, hogy Kecskeméten visszaélések semmilyen tekintetben nem történtek. Sajnálattal jelentette viszont, hogy a nyomozás és annak módja a hatóságot széles körben mint vádlottat tüntette fel, tekintélyét csorbította. Az ellenőrzés ezen módja pedig a közigazgatásban dolgozók körében megaláztatás érzetét keltette. Az ellenőrzést a dologhoz nem értő alárendelt közegek a nagyközönség szemeláttára végezték, azt hí- resztelve, hogy a városi hatóságot fel fogják jelenteni. „Ez most, amikor az országos intézkedésekért a lakosság a végrehajtó helyi hatóságot teszi felelőssé, nagy kárt okoz. Nehéz a hatóságnak a közérdekű intézkedéseket kielégítően végrehajtani úgy, hogy azt a lakosság közérdekből szükségesnek ismerje el” - írta a polgármester. A nyomozók a kávéházban, kártyázás közben szerezték információikat, érkezésükről nem tájékoztatták a polgármestert. A vizsgálatuk aránytalanul kisebb gyakorlati eredménnyel járt, mint amekkora erkölcsi kárt okozott. Sándor István az 1886. évi XXI. te. 7. és 10. §-aira hivatkozva - amelyek a törvényhatóságok működéseinek ellenőrzését a megfelelő szakminisztériumok megfelelő képzettségű szakemberei feladatává tették - kérte a belügyminisztert, hogy a budapesti államrendőrség nyomozó testületének tagjait eljárásuk helytelenségére figyelmeztesse, a jövőre a közigazgatási szervek működésének vizsgálatától tiltsa el.67 101 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
