Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A közigazgatás zavartalan biztosítása
Péterné Fehér Mária o sztályt érintenek. A már hosszú idő óta tartó fokozott munka a munkaerők csökkenését, kimerülését [...] megbetegedését idézi elő [...] Az így támadt hézagok most már csak egypár számottevő munkaerőt képviselő tisztviselő fölmentése útján lennének pótolhatók”56 Nem volt jobb az egészségügy helyzete sem, különösen a beteg gyerekek ellátása. Ez ügyben a főispánhoz írt levelet Sándor István: „A háborús állapotok miatt a gyermekhalandóság ijesztő mértékben megnövekedett, a város egészségügye az orvoshiány miatt, igen sokat szenvedett. 20 gyakorló orvosból 11-et vont el a katonai szolgálat, 5 orvost az itteni katonai tartalékkórházak vezetése von el, 2-t az agg kor akadályoz nagyobb magángyakorlat űzésében úgy, hogy sokszor sürgősebb esetekben orvost kapni nem lehet [...] Előfordulnak olyan esetek, hogy pl. egy anya talicskában tolja egyik orvos házától a másikig a haldokló gyermekét, de mivel akkor véletlenül nincs rendelő óra, sehol orvosra nem talál. Az orvosok várószobáiban nap, mint nap olyan esetek fordulnak elő, hogy a legsúlyosabb betegek túlzsúfolt teremben — mert kisebb bajjal ki keres ma orvost? - 15 gyermekkel várnak órákon át arra, hogy az orvos elé kerüljenek. Közben az egyik gyerek majd belefullad a köhögésbe, a másikról kiderül, hogy nagy lázának difte- ritisz az oka [...] a harmadik egészen elbágyadt, mert reggel 8-tól déli 1 óráig vannak, míg végre a rendelő szobába jutnak”. A polgármester kérte Ráday főispánt, segítsen dr. Egresy Lajos gyermekorvos katonai szolgálat alóli felmentésében.57 1916. augusztus végén Sándor István egészségi állapota is meggyengült. A nagy felelősség, a sokirányú feladatok teljesítése, a túlterheltség mind igénybe vették szervezetét. Egészségi állapotára és a közeljövőben rá váró feladatokra hivatkozva három hét szabadságot kért a törvényhatósági bizottságtól.58 Az egyházi hatóságok 1916-ban önként ajánlottak föl a hadvezetésnek templomi harangokat. A közigazgatási hatóságok a katonai parancsnokságokkal együttműködtek a leszerelésükben. (Erre alapot az 1912: LXVIII. te. biztosított.) 1916. augusztus 24-én szerelték le Kecskeméten a Szent Miklós templom (Barátok temploma) harangjait - kivéve a legszebb hangú nagyharangot - és 26-án felkoszorúzva, a pre- látus plébános búcsúszavai után, a nép által kísérve, a vasútállomásra vitték, hogy a hadsereg részére ágyút öntsenek belőlük.59 98
