Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A közigazgatás zavartalan biztosítása
Románia 1916. augusztus 17-én csatlakozott az antant hatalmakhoz, a korábbi szövetségesből ellenség lett. Augusztus 27-én a Vörösto- ronyi-szoroson át román csapatok törtek be Erdélybe. Ennek következtében sok erdélyi magyar menekült Magyarországra, így Kecskemétre is. A menekültek elhelyezéséről a városi tanácsnak kellett gondoskodni. A felsőbb hatóság elvárta, hogy a menekülteket vendégszeretettel fogadják a város lakói és hazafias kötelességüknek tekintsék támogatásukat. A tanács hirdetményt bocsátott ki 1916. szeptember 1-jén, melyben kérték a lakosság, a testületek, egyesületek támogatását.601916. október közepén már 462 erdélyi (Brassó és Szeben környékéről) menekült volt Kecskeméten, akik maguk választották letelepedési helyül a várost. Kisebb csoportokban főleg nők és gyerekek jöttek, minden nagyobb poggyász nélkül. A kecskemétiek segítették őket, ahogy tudták, pl. teadélutánokat, előadásokat szerveztek, melyek bevételéből támogatták a menekülteket. A városvezetés hetente beváltható lisztjegyekkel látta el őket. A kormány 1916 végén döntött visszatelepítésükről.61 Novembertől kezdtek visszatelepülni az erdélyi menekültek Kecskemétről is. 1916. szeptember 15-én Kecskemét polgármestere, Sándor István magas kitüntetésben részesült. A hadikölcsönök szervezése körül kifejtett tevékenységéért a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta meg.62 Különös kéréssel fordult Sándor István 1916 végén a főispánhoz. Özvegy Varga Lászlóné részére kért a királytól erkölcsi és anyagi jutalmat. Özv. Varga Lászlóné (koháryszentlőrinci lakos) családjából 9 férfi teljesített katonai szolgálatot: 7 fia, veje és annak fia, vagyis unokája.63 A kérés eljutott a királyhoz, aki magánpénztárából 500 koronát és egy nevének kezdőbetűivel díszített emlékérmet adományozott özv. Varga Lászlónénak. A pénzt és az emlékérmet az 1917. február 1-jén tartott tanácsülésen adták át az asszonynak.64 1916 végén a polgármester nehéz helyzetbe került. A belügyminiszter a m. kir. államrendőrség nyomozóhivatala által a polgármester és az alárendelt hivatalok ellen vádat emelt. A m. kir. államrendőrség emberei szeptember 12. és október 10. között tartózkodtak Kecskeméten és a közélelmezéssel kapcsolatban folytattak nyomozást. Ez alatt az idő alatt 36 esetben érkezett feljelentés gabona- és élelmiszer-árdrágítás ügyben. Az államrendőrség kilenc esetben végzett nyomozást. Sávéi Kálmán, a 13. huszárezred őrnagya a várostól akart tengerit venni, 99 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
