Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - A közigazgatás zavartalan biztosítása
tak díjnokok, akiknek a város, részben a háztartási alapból, részben a közgyűlés által a háborús kiadások fedezésére megszavazott 200 000 koronás kölcsönből fizetett. A Kecskemétre internált személyek ügyeivel dr. Szabó József rendőrkapitány foglalkozott. A különböző ügyosztályokon gyakran alkalmaztak - különösen nyáridőben - tanítókat közigazgatási munkára. A város villanytelepe látta el a város egész közvilágítását, benne a kaszárnyákat, katonai kórházakat, sok fontos ipari telepet. 1916. augusztus elején a munkások vélhetően egy megmozdulást vagy tiltakozó akciót vihettek végbe - az iratokból és a sajtóból sem derül ki ami a polgármester szerint az üzem állandó működését veszélyeztette. Ezért levelet írt a honvédelmi miniszternek, hogy a városi villanytelepet, valamint annak személyzetét - az 1912: LXVIII. törvénycikk 1. és 6. §-ai alapján - helyezze katonai felügyelet alá.54 A polgármester nem tűrte a lazaságot, a vétkeseket szigorúan büntette. Kókai László írnoknál, aki a rendőrségi végrehajtói teendőket intézte, sikkasztást állapítottak meg. Fegyelmi eljárást indított ellene a polgármester, állásából felfüggesztette és bűnvádi eljárást kezdeményezett vele szemben.55 A háború előtt négy aljegyzője volt Kecskemétnek, közülük hármat (Révész Sándort, dr. Nyúl Pált, Harkay Bélát) a mozgósítás első napján behívtak, 1916 augusztusában ketten már orosz hadifogságban voltak. A negyedik megbetegedett. A tisztviselői kar helyzetét Sándor István - 1916. augusztus 24-én kelt —, a belügyminiszternek írt levelében a következőkben foglalta össze: „a törvényhatóság összes ügyosztályai a háború kezdete óta a tisztviselők egy részének bevonulása folytán állandóan munkaerőhiánnyal küzdenek, mert leíró, vagy más apróbb, kevésbé fontos munkánál csak lehet segíteni a bajon, ideiglenes, esetleg női munkaerő alkalmazásával, de a tisztviselői állásnál helyettesítésről csak akkor lehetne szó, ha megfelelő tudással és gyakorlattal bíró embereket alkalmazhatnánk. Ilyeneket pedig egyáltalán nem lehet találni. Súlyosabbá teszi a helyzetet, s a főbajt az képezi, hogy a tisztviselői létszám csökkenése mellett, teljesen új, a kész, érett tisztviselőt is próbára tevő igen sok és fontos háborús teendők szakadtak reánk a rendes hivatali teendők mellett, amely teendők úgyszólván minden ügy97 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
