Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Farkas Csaba: A Szegedi Népbíróság működésének politikai körülményei és jellegzetességei

népbíráit, valamint a két népügyészt a Nemzeti Bizottság nevezi ki egyévi időtartamra. A népbíróság az elé utalt ügyekben gyorsított (valószínűleg sta- táriális) eljárásban ítélkezik, annak perrendtartását alkalmazva, ítélete ellen fellebbezés nincs. Halálos ítélet esetén a kegyelmezés joga a Szegedi Nem­zeti Bizottságot illette volna meg, amelynek a döntését 48 órán belül szó­többséggel kellett volna meghoznia. A rendelet Valentiny Ágoston tervezetét szemléletében jócskán meghaladta. Míg Valentiny a népbírósági eljárást a büntető perrendtartás alkalmazásával képzelte el, addig a Szegedi Nem­zeti Bizottság népbírósága a homályos megfogalmazású gyorsított eljárás alapján ítélkezett volna, amely alatt valószínűleg a rögtönítélő (statáriális) eljárást kell érteni. Dr. Valentiny tervezete a népbírósági eljárást kivételes­nek tekintette, és csak azon politikai bűnök vizsgálatát engedélyezte volna, amelyek az akkor fennálló büntetőtörvények által nem lettek volna büntethe­tőek, a Szegedi Nemzeti Bizottság ennél jóval nagyobb hatáskört biztosított volna bíróságának. A Nemzeti Bizottság ülésén ezért jelentős véleménykülönbségek ala­kultak ki, a Polgári Demokrata Párt delegáltjai a döntés elhalasztását ja­vasolták. Felvetéseiket azonban a kommunista párti küldöttek (Komócsin Mihály és Szirmai István) lesöpörték az asztalról, hivatkozva arra, „hogy a népbíróságok nem annyira jogi, mint inkább politikai alapon működnek" ,6 A Szegedi Nemzeti Bizottság önkényes lépése kormányzati körökben „kiver­te a biztosítékot”. 1945. február 3-án ezért dr. Balogh István kisgazdapárti államtitkár a Nemzeti Bizottság ülésén alaposan kiosztotta őket, és lemon­dását helyezte kilátásba. Végül dr. Valentiny Ágoston január 30-án tárgyalt a Nemzeti Bizottsággal a népbíróság azonnali felállításáról, amelynek első tárgyalására 1945. március 14-én délelőtt került sor a Kereskedelmi és Ipar­kamara nagytermében. A Szegedi Népbíróságon 1945-ben 7 tárgyaló tanács alakult, az egyik az igazolási fellebbezések elbírálását látta el. Az 1946. évi VII. törvény alap­ján megszerveződő ötös tanács első tárgyalására 1946. augusztus 22-én ke­rült sor. A legelső vádlottat, egy hentessegédet 3 évi börtönre ítélték. 1948 januárjában a népbírósági átszervezések után két rendes tanács, valamint az ötös (külön) és igazolási tanács működött. A Szegedi Népbíróságnak két ki- rendeltsége is működött. Az egyik Makón, ahol a tanácsvezető bíró szegedi volt, a népbírák valamint a népügyész makóiak. A másik hasonló összetétel­ben Szentesen tevékenykedett.7 Farkas Csaba_________________________________________________________________________________ 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom