Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Farkas Csaba: A Szegedi Népbíróság működésének politikai körülményei és jellegzetességei

A Szegedi Népbíróság tevékenysége, már összetételét tekintve is, saját­ságosán túlpolitizált volt. Ez a túlpolitizáltság nemcsak az ügyek természe­téből adódott, hanem abból is, hogy a kor politikai csoportjai, valamint a tár­sadalom is élénk érdeklődéssel szemlélte a bíróság tevékenységét. A Szegedi Népbíróság munkáját és annak minőségét ezért alapvetően befolyásolták a kor szegedi politikai viszonyai, amelyeket 1945 tavaszán az erős rivalizálás jellemzett. A kialakult politikai konfliktusok sokáig meghatározták a pártok egymáshoz való viszonyát.8 Ez a viszony a népbírósági tárgyalótanácsok munkájában is megmu­tatkozott, a polgári demokrata és kisgazda (és nem ritkán szociáldemokrata) népbírák gyakran hangoztattak a kommunista és szakszervezeti népbírákkal ellentétes véleményeket, és egy ideig (főleg 1945-1946-ban) a nagy háborús büntettek perein kívül, sikerrel ellensúlyozták a politikai nyomást. Erre a gyakorlatra nagy szükség volt, ugyanis a korabeli viszonyok számtalan lehe­tőséget teremtettek a visszaélésekre. Általános jelenségnek bizonyult a fel­jelentők anyagi és politikai érdekeltsége. A 166/1947. sz. ügyben a feljelentő például olyan személy volt, aki a feljelentett üzletét kiigényelte. A 728/1945. sz. perben Oláh Mihály, az MKP Hódmezővásárhelyi Szervezetének elnöke egy elmenekült család bútorait lefoglalta magának, és amikor azok vissza­tértek, a lefoglalt ingóságokat nem akarta visszaadni, inkább megvádolta a család egyik tagját. Az esetek számát az államhatalom is generálta egyes intézkedéseivel. Különösen az Ideiglenes Nemzeti Kormány a nagybirtok megszüntetéséről szóló 600/1945. sz. rendelete okozott jelentős nehézsége­ket. A földek kiosztása után hosszan tartó szívós politikai és jogi küzdelem indult meg a földigénylő bizottságok határozatainak megváltoztatására. A földvisszaigénylők törekvéseinek letörésére a hatalom jogi és hatalmi eszkö­zöket is bevetett. A politikai nyomozóhatóságok a földvisszaigénylőket meg­félemlítették, és büntetőeljárásokat kezdtek több esetben olyan gazdák vagy földtulajdonosok ellen, akik a földjeik elkobzását vagy megváltását vitatták. 1945-ben dr. Gróf György és Gróf Kálmánná szatymazi földtulajdonosokat, miután sikeresen visszakapták földjeiket, 1946 elején internálták, és politikai büntetőeljárás indult ellenük, ám semmi terhelő adat nem került elő róluk. Az eljárás közben a földigénylők az internált gazdák földjeit visszavették, és már nem is engedték ki a kezükből. A hasonló hátterű ügyeket a népbí­róságok jól kezelték, és rendszerint felmentő ítéletek születtek.9 A politikai büntetőeljárásokban nagyon gyorsan megjelent a kommunista párttagságból 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom