Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Zinner Tibor: A magyarországi népbíráskodásról - a XXI. századból visszatekintve

nem ezen írás feladata-, hanem a jogalkotó - amelyik nem opponálta, nem pellengérezte ki a legfőbb ítélöszék büntetőbíráinak ezen alapvetően nem szakmai álláspontját, hanem munkához való hozzáállását - ekképp újabb, immár hosszútávon érzékelhető tömeges kvázi törvénysértést alapozott meg beterjesztett törvényjavaslatával, majd ennek elfogadásával a félrevezetett törvényhozók.

Ez a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának belső helyzetével ösz- szefüggő s a népbíráskodás során keletkezett törvénysértések helyrehozatalát elodázó jogpolitikai „megoldás” kiegészült egy külső, határokon túlról érkező jelzéssel. Már levelem vételét követően jelezte dr. Kahler, hogy azt vélhetően elfektetik a tárcánál. Megjegyzését idősebb Georg Bush amerikai elnöknek a litvániai rehabilitációkkal kapcsolatos, azokat elmarasztaló megnyilatkozására alapozta. Tény, hogy az újból függetlenné vált Litvániában nem csupán az országot egykor bekebelező sztálini birodalommal szemben fegyvert fogó s ezért a megszállók által utóbb „népellenes” bűnösként elítélteknek, hanem olyanoknak is bekövetkezett a rehabilitálása, akik a náci eszmékkel szimpatizáltak. Az USA elnöke ezért ismét a győztesek vitathatatlan, a feltétel nélküli kapituláció elvén nyugodó gyakorlatára alapozta mondandóját, és a világpolitika színpadán - mintha nem a jaltai rendszernek, hanem épp kiváltójának, a második világégésnek lenne csupán vége - az egykori kérlelhetetlen, utóbb sem kritizálható bírósági gyakorlat mellett voksolt (a moszkvai illetékesek kérésére).

Miután a honatyák elfogadták a harmadik semmisségi törvényt, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága - mondhatni a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége egyes munkatársainak, főként dr. Gál Attila főosztályvezetőnek töretlen aktivitására, indítványaira alapozva - egyes kiemelkedő tábornokok, törzstisztek rehabilitálását könnyedén elvégezhette a felülvizsgálatok során, mert a „kisemberek” ügyétől a törvényhozás jórészt megszabadította, így nem következhetett az be, amit dr. Kulcsár Kálmánnal szorgalmaztunk 1990. februárban, elmaradt a törvénytelen népbírósági eljárások elmarasztaló határozatai által sújtott áldozatok ügyében felsőszintű jogszabállyal, egy újabb semmisségi törvénnyel történő megalapozott jóvátétel (mindmáig). Sőt, épp ellenkezőleg, a közvélemény, köztük számos jogvégzett szakember előtt is okkal úgy tűnt, hogy 1992 után (miként történt egyes kiemelkedő, nem háborús és népellenes vádakkal elmarasztalt személy esetében 1989-ben) - most jelesül néhány egykori népbírósági elmarasztalt, főképp

139