Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Zinner Tibor: A magyarországi népbíráskodásról - a XXI. századból visszatekintve
hatalomból távozott, mind az újabb politikai erőcsoport - kivéve a később, 2000-ben konszenzussal elfogadott „lex Tóth Ilona” hatálya alá tartozó büntetőeljárások ártatlanul elítéltjeit -, addig napi bel- és külpolitikai okok miatt húzódik a népbíróságok ítéletei által okozott sérelmek reparálása. Félévszázaddal a történtek után mindezt egyfajta bűnismétlésként élhetik meg az ártatlanul elmarasztaltak vagy őket túlélt hozzátartozóik. Okkal mutatott rá arra, hogy ha a tényfeltárók az Államvédelmi Hatóság (és bármely jogelődje és jogutóda) tevékenységét mennyire negative értékelték a köztársaság és demokratikus államrend védelmére alkotott 1946. VII. te., az ún. hóhértörvény alapján eljárt népbírósági különtanácsok, a BHÖ-ben, majd a Btk-ban megfogalmazott államellenes és politikai jellegű ügyeket tárgyaló büntetőtanácsok ítélkező munkáját érdemben befolyásoló gyakorlata miatt,2 ugyanazon nyomozók tevékenysége makulátlan, mindenféle beismerést ki nem kényszerítő volt akkor is, midőn az 1945. évi VII. törvénycikk vagy azzal törvényerőre emelt miniszterelnöki rendeletek (81/1945. és az 1440/1945. M. E. szám) alapján jártak el? Nem utolsósorban így fejezte be levelét: „a fent közöltekkel a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Solt Pál egyetértett, amikor szóban jeleztem m indezeket neki!''''7' Közben újabb, mindmáig ható s a jövőben is várható anomália következett be (ha nem orvosolja a törvényhozó). Nem kis mértékben azért, mert a háborús és népellenes ügyekben nem történt meg felsőszintű jogszabállyal a kisebb súlyú elmarasztalások semmivé tétele sem a rendszerváltás előtt, sem közvetlenül utána.4 Miután a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Büntető Kollégiumára hárult a korábbi büntetőperekben, főként a népbírósági ügyekben ártatlanul meghurcoltak kérelmeinek orvoslása a korábbiakban, a munkateher jelentősen megnőtt a rendszerváltást követően. Ráadásul 1992. január 1-jétől a törvényességi óvás helyett állampolgári jogon lehetővé vált és bevezették rendkívüli perorvoslatként a felülvizsgálati eljárást. Ez azonban - szemben a polgári s a közigazgatási ügyszakkal - nem tette lehetővé a tényállásokban rögzítettek megtámadását a büntetőeljárások esetében. Miért? A törvénysértések meghatározó, túlnyomó hányada nem az ítéletek rendelkező részében, hanem azok garmadája itt, a tényállásban érhető tetten. Ha azt gondolnánk, hogy ezért bárminő szakmai megfontolás húzódott meg e tilalom elfogadásánál, nagyot tévedünk. Kizárólag azért történt mindez, hogy a legfelsőbb bírósági büntetőbírák munkaterhe ne növekedjék, hanem csökkenjen. Nem több jogász munkába állításával orvosolták a valós problémát - az akkor is lehetséges munkaszervezési megoldások elemzése ZiNNER Tibor __________________________________________________________________________________ 13 8
