Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)
Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban
10 Gruder János és Gereben János feltehetően egy és ugyanazon személy. L.: a 31. lábjegyzetet! 11 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor (szerk): Dokumentumok Kecskemét történetéből I. Kecskemét, 1975. 220-22l.o. 12 Dr. Sághi Mihály 1898. június 2-án született Beje községben. A középiskolát Rimaszombatban végezte, az egyetemet Budapesten. Kecskeméten kezdett dolgozni 1922 őszén, mint joggyakornok, 1929-ben járásbíróvá nevezték ki Nagykállóba, innét 1931- ben helyezték vissza a kecskeméti járásbírósághoz. 1938-ban a törvényszékhez helyezték át, bírói minőségben. 1941-ben a zilahi törvényszékhez nevezték ki tanácselnökké, 1943-ban a nagyváradi ítélőtáblához táblabíróvá. „1944 őszén Nagyváradról eltávoztam, Kecskemét kiürítésekor Budapestre utaztam, ahonnan 1945. február 3-án tértem vissza ide s szolgálattételre a kecskeméti törvényszéknél jelentkeztem.” Nem volt párttag. BKMÖL XXV. 18. A Kecskeméti Népbíróság iratai (a továbbiakban: XXV. 18.). 4/1945. 13 BKMÖL XVII. 46. 40/1946. 14 BKMÖL XVII. 406/a. A kecskeméti igazoló bizottságok iratai. Az I. sz. Igazoló Bizottság iratai. 912/1945. 15 Dr. Révész Zoltán 1945. szeptember 12-én levelet írt az államügyészség elnökének, melyben pénzt kért a népbírósági tanúk útiköltségére és a népbírák napidijára, mert 1945. július elseje óta a népbírák „egy fillér napidijat sem kaptak”. Később, 1945. december 6-án is megjegyezte, hogy a népbírák hónapok óta nem kaptak napidíjat. BKMÖL XXV. 18. 4/1945. Az is igaz, hogy a rohamosan növekvő infláció miatt ebben az időben a pénz egyre inkább elvesztette funkcióját. - A nemzeti bizottság 1946. szeptember 20-án az igazságügy-miniszterhez írt levelében kifejtette, hogy a népbírák és az igazoló bizottság tagjai „hosszú ideje nem kapnak napidíjat és így a delegáltak és családjaik nem tudnak megélni, ezért kérik a napidíjat." BKMÖL XVII. 46. 822/1946. 16 Az MKP-nak 15 népbírája, az FKgP-nek 12, az SZDP-nek 6, az NPP-nek 8, a PDP-nek 11 és a szakszervezeteknek 9 volt, adataim alapján. 17 Dr. Révész Zoltán 1895. február 10-én született Nagybányán. 1944. október 7-én hagyta el Kecskemétet, mert beutalták Budapestre, az idegklinikára. Kecskemétre nem tudott visszatérni, mert a szovjetek elfoglalták a várost, ezért az igazságügy-mimisztérium- ban jelentkezett szolgálattételre. Állítása szerint kényszer miatt esküt tett a Szálasi kormányra, mert ha nem tette volna le, nem kapott volna fizetést. Az igazolóbizottság 1945. április 24-én tárgyalta ügyét. A bizottság ekkor megfeddte. Egy újabb tárgyalás keretében 1945. augusztus 3-án igazolták, és a feddést hatályon kívül helyezték. Ezt követően II. számú népbíróság vezető bírája lett. BKMÖL XVII. 406/a., 815/a/!945. 18 BKMÖL XXV. 18. 4/1945. 19 Dr. Tabakovits Endre törvényszéki bíró, a népbíróság I. számú tanácsának vezetője 1945. október 2-től 1946. február 6-ig, bűnpártolás miatt folytattak ellene eljárást, majd B-listázták. TÁNCZOS-SZABÓ Ágota, 2005. 318. o. 123
