Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok (Kecskemét, 2011)

Rigó Róbert: A Kecskeméti Népbíróság a helyi hatalmi küzdelmekben és szerepe az elitváltásban

20 Erre az ügyre Tánczos-Szabó Ágota is kitér tanulmányában. Ezt kiegészíti egyéb forrá­sok alapján azzal, hogy a zavargás 4-5 órán át tartott, majd a tömeg a polgármesterhez vonult. A beszámoló szerint már korábban is voltak rendzavarások a városban. A nép­bíróság működése ellen 1946 elején is tüntettek Kecskemét főterén, és röpcédulákon is kritizálták a népbíróság tevékenységét. TÁNCZOS-SZABÓ Ágota, 2005. 319-320. o. 21 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ÁBTL) 1.1 Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályának iratai (PRO) (a továbbiakban: 1.1.) 1945-1946. (5. d.) 22 BKMÖL XXV. 18. 4/1945. 23 BKMÖL XVII. 46. 211/1945. 24 BKMÖL XVII. 46. 558/1945. 25 BKMÖL XVII. 46. (22. d.) 26 BKMÖL XVII. 46. 558/1945. 27 BKMÖL XVII. 46. (22. d.) 28 BKMÖL XVII. 46. 642/1945. 29 BKMÖL XVII. 46. 698/1945. 30 BKMÖL XVII. 46. 48/1946. 31 Gereben Jánost Gruden Jánosként anyakönyvezték születésekor. Apja a bejegyzés sze­rint: Gruden Adolf ügyvéd. Az 1938-as kecskeméti címtárban Gruder Adolf és János ügyvédek szerepelnek. Gereben nevű ügyvéd nem. Valószínűsítjük, hogy a fentebb már említett Gruder János népügyész és Gereben János ugyanaz a személy. 32 XXV. 18. Nb. 4/1945. 33 Politikatörténeti Intézet Levéltára (a továbbiakban: PIL) XI. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma 34. f. A Magyar Kommunista Párt Dél-Pest Megyei Bizottságá­nak iratai (a továbbiakban: XI. 34. f.). 6. 34 Gereben testvére az Angolkisasszonyoknál érettségizett Kecskeméten. Párizsban is ta­nult, majd apja kecskeméti ügyvédi irodájában dolgozott. Ezután Budapesten francia nyelvet tanított. 1939-ben ment hozzá őrnagy férjéhez, 1951-ben az ÁVH letartóztatta, majd 1951. június 25-én telepítették ki Zsákára. Július 16-án szökött vissza két gyerme­kével együtt Budapestre. PIL IX. 34. f. 6. 35 Ellentmondás van a két időpont között arra vonatkozóan, hogy Gereben mikor lépett ki az MKP-ból és, hogy kilépett-e vagy kizárták. Véleményem szerint az, hogy 1946 nya­rán Gereben másodszor is lemondott a népügyészi tisztségről, arra utal, hogy nem volt elégedett az MKP irányvonalával, ezért szerintem a pártból való kilépés és a Magyar Szabadság Párthoz való közeledés tűnik a hihetőbb változatnak, és ez magyarázatot adhat a későbbi kitelepítési szándékra és bebörtönzésre is. Meg kell jegyeznünk ugyan­akkor azt is, hogy ebben az időszakban nem igazán kellettek racionális érvek az ilyen intézkedésekhez. 36 ÁBTL 3.1.9. Vizsgálati dossziék. Gereben János és társa V-85116. 37 ÁBTL 2.2.1 Operatív nyilvántartások. Kecskeméti személyekre vonatkozó iratok. 1/13. 4./1241. Rigó Róbert__________________________________________________________________________________ 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom