Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)

Gyenesei József: A KECSKEMÉTI KÖZPONTI SZESZFŐZŐ VÁLLALAT 1936. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSE

ezer, öt évvel később pedig már a 4 millió koronát, amely a pénzromlás ellenére is figyelemre méltó növekedés volt. A pálinka értékesítési lehetőségek szűkülése miatt a megtermelt profit 1928-ra azonban a töredékére esett vissza, amely így nem érte el a kétszáz pengőt sem. A következő évben a társulati adó drasztikus növekedése okozott negatív eredményt a gazdálkodásban. A kibontakozó gazdasági válság következtében, 1931-ben a szeszfőzde vesztesége pedig már meghaladta a 30 ezer koronát. A három egymást követő veszteséges év után a szintén nehéz gazdasági helyzetben lévő város a szeszfőzdét illetően válaszút elé érkezett. A gyümölcstermelők érdekeire tekintettel az illetékes körök végül az üzem bezárása helyett annak bérbeadásáról döntöttek. A bérfőzési szerződés megkötésére az eredményes tárgyalásokat követően 1931. augusztus 4-én a Sigmund Testvérek utóda Neumann Gyula nevű szegedi céggel került sor. A kontraktus értelmében a vállalkozó a termelt szilvapálinka 2,5, a törköly 3,5%-át köteles volt a város részére készpénzben vagy természetben megtéríteni. A többi haszon ezen felül ugyan a bérfőzőt illette, de emellett a termelési és fenntartási költségek is a céget terhelték. Ez a megállapodás két évig, 1933. augusztus 31-ig volt hatályban. Kecskemét városa az év szeptember 1-jétől alkalmaztatási szerződés keretében Führer Izidort bízta meg az üzem kereskedelmi vezetésével.

Kecskemét város üzemeinek és intézményeinek ellenőrzése (1936-1937)

Kiss Endre polgármester a városi üzemek és intézmények gazdálkodásának átfogó vizsgálata érdekében 1936. március l-jével egy négyfős ellenőrző bizottságot hívott életre, amely a rábízott feladatokat végül csak részben tudta elvégezni, ugyanis fedezet hiányában 1937. március 31-ével további intézkedésig a testület működését felfüggesztették." A rendelkezésre álló idő csupán a városi villamosmü, a téglagyár, a közkórház, a gazdasági gőzmalom fürdőjének, valamint a szeszfőzde működésének az ellenőrzésére volt elegendő. Nem került sor a kecskeméti gazdasági vasút, a közvágóhíd, az anyagraktár, a fertőtlenítő telep, a vegyvizsgáló, a köztisztasági üzem, a hordójelző hivatal, a szikrai szőlőtelep, a városi gazdaság, az erdészet, a kertészet, a városi könyvtár, a városi tűzoltóság, a házi fuvarozás, a javadalmi hivatal és az idegenforgalmi hivatal átvizsgálására.11 12 Annak ellenére azonban, hogy a munka végül torzóban maradt, a bizottság tevékenykedésének 13 hónapját eredményesnek értékelhetjük, ezt jelzi az elkészült közel nyolcszáz oldalnyi jelentés is,

11 Az Ellenőrző Bizottságot a 912/1936. számú polgármesteri határozat alapján alakították meg. Tagjai: Bodor József nyugalmazott bankfőnök vezető-szakértő, dr. Váry István ügyvéd és dr. Vujovich Ferenc malomtulajdonos törvényhatósági bizottsági tagok, valamint dr. Sahin Tóth István, a háztartási számvevőség számtisztje voltak.; BKML IV. 1908/b. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: IV. 1908/b.). A 821/1939-es alapszámú irathoz tartozó 10 663/1937-es iktatószámú irat.

12 Uo.

82