Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Gyenesei József: A KECSKEMÉTI KÖZPONTI SZESZFŐZŐ VÁLLALAT 1936. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSE
amelyből másfélszáz csak a szeszfőzdével kapcsolatos.13 E vizsgálati anyagok, valamint a közgyűlési jegyzőkönyvek és a közigazgatási iratok révén viszonylag pontos képet kaphatunk az üzem mindennapjairól. A szeszfőzde vizsgálatáról készült jelentés részletes megállapításai Több hónapos munkájuk során a belső ellenőrök mindenekelőtt a Führer Izidorral kötött alkalmaztatási szerződés előírásainak érvényesülését vizsgálták tételesen. A megállapodás rögzítette, hogy a szeszfőzde működéséhez szükséges pénzügyi forrásokat Führer Izidornak kell biztosítania. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a város vezetősége már a szerződés megkötésekor tisztában volt azzal, hogy Führer nem rendelkezik elegendő saját tőkével, így már kezdettől fogva a zárolt raktárakban elfekvő pálinkakészleteire megállapított jelzálog hitelkeret segítségével működtette a vállalkozást.14 Az ellenőrzési jegyzőkönyv ennek a kérdésnek a taglalására a későbbiekben még röviden visszatért: „A szeszfőzde szempontjából Führer hibája, jobban mondva szerencsétlensége, hogy megfelelő saját tőkével nem rendelkezik. [...] Az üzleti forgótőkét részben rokonaitól, részben más oldalú összeköttetéseitől grindig elő tudja teremteni, s így az üzlet vitelében fennakadás aligha fog bekövetkezni.”15 A szerződés kimondta, hogy Führer a pálinkafőzés után járó részesedést a városnak az üzleti eredményre való tekintet nélkül köteles mindenkor megfizetni, amely a törkölyseprő, a szilva, a barack és más gyümölcspálinkák estén 3, a borpárlat, illetve a bérfőzés esetén 2%-ot tett ki természetben vagy pénzben kiegyenlítve. A vizsgálatot végzők elismerték, hogy Führer e kötelességének eleget tesz ugyan, de felrótták neki a teljesítés késedelmességét. A bizottság számításai szerint Führer hátralékának összege megközelítette a 11 ezer pengőt.16 Az ellenőrök végül szorgalmazták, hogy Führer a várost illető részesedést a tartozások további felhalmozódásának elkerülése miatt havonta fizesse be, illetve szolgáltassa be a javadalmi hivatalnak.17 A jelentés sürgette az üzem adó- és egyéb köztartozásainak mielőbbi kiegyenlítését is, amelynek együttes összege elérte a 13 ezer pengőt.18 13 Magyary Zoltán racionalizálási kormánybiztos az elkészült és a részére megküldött jelentések áttekintése után a bizottság tevékenységét 1936. augusztus 29-én kelt levelében így méltatta a polgármesternek: „Igazán szép a helyi bizottság munkája és méltán vagy büszke rá. [...] csodálkozunk ma azon, hogy elődeink, hogyan tudtak ilyen ténybeli exakt tájékozottság nélkül meglenni. És mégis milyen nehéz oda eljutni, hogy ez a módszer általánossá váljon...”.', A szeszfőzde ellenőrzése 1936. augusztus 27. és október 9. között zajlott. BKML IV. 1908/b. A 821/1939-es alapszámú irathoz tartozó 10 663/1937-es iktatószámú irat. 14 BKML IV. 1903/g. Jelentés, 8-9. o. 15 Uo. 78. o. 16 BKML IV. 1903/g. Jelentés, 21. o. Führer készpénztartozása 8752,04 pengőt, az elmaradt természetbeni beszolgáltatások pénzbeli érteke pedig 1958,24 pengőt tett ki. Az előbbi tétel tartalmazta a Neumann-féle szerződés idejéből fennálló 4425,27 pengőnyi hátralékot is, amelyért az alkalmaztatási szerződés alapján az új üzemeltető teljes helytállással tartozott. Ennek kiegyenlítésére azonban nem került sor, mert Führer annak számos tételét vitatta. 17 BKML IV. 1903/g. Jelentés, 9. o„ 17-22. o„ 27. o. 18 Uo. 26. o. 83
