Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)

Péterné Fehér Mária: KÖZEL 50 ÉV KECSKEMÉT SZOLGÁLATÁBAN (Hornyik János hivatalnoki évei)

levéltár rendbe szedését, közben tanácsnoki szerepet is vállalt, s 1828-ban lemondott levéltári tisztéről. Ekkor a Tanács ismét a Jegyzői Hivatalra bízta a levéltárat. Még Drégely levéltári tevékenységének időszakában, 1823. november 7-én fogadta fel a város Ferenczy Móriczot tiszteletbeli írnoknak, ő 1827. május 27-től dolgozott a levéltárban. Drégely még csak foglalkozott a lemondás gondolatával, amikor Kecskemét város Tanácsa Pest megyéhez fordult egy „archivárius” állás rendszeresítéséért. A megye ezt nem hagyta jóvá, s Ferenczyt még 1837-ben is „csak” tiszteletbeli levéltárnoknak nevezték ki, aki továbbra is írnokként látta el levéltárnoki teendőit. Kecskemét város Tanácsa több alkalommal hiába kérvényezte a megyénél egy levéltárnoki állás rendszeresítését, 1848-ig nem tudta elérni.16

Hornyik ideiglenes levéltárnokká való kinevezésével kedvenc foglalatosságához, a várostörténeti adatok gyűjtéséhez került közvetlen közelségbe. Erre a korszakára város-monográfiájának bevezetőjében így emlékezett vissza: „... midőn végleges hazaköltözésem után igénytelen személyem községi hivatalra alkalmaztatott, gyűjtési vágyam még inkább szárnyra kelt, - utóbb a városi levéltárral közelebbi érintkezésem, majd ennek közvetlen kezelésem alá adatása nyílt tért szolgáltatott igyekezetem valósítására."'1 A levéltárban az iratok könnyebb visszakeresése céljából mutatókat készített, másolt pl. közigazgatási tárgyú iratok, végrendeletek, ki- sebb-nagyobb irat együttesekhez történeti összefoglalókat készített pl. dézsmával kapcsolatos iratok, régi oklevelek stb. (Egy év és nyolc hónapot töltött el itt.)

Hornyikot 1844. november 1-jén aljegyzőnek választották, de felügyelete alá tartozott továbbra is a levéltár. Barátai - köztük Horváth Döme - előtt nem egyszer komolyan kijelentette, hogy ha az általa gyűjtött adatokat valaha szülővárosa történelmének megírására feldolgozhatná, azt a fél világ boldogságával se cserélné el.18

1848-ig volt Kecskemét aljegyzője. Közben 1845-ben megnősült, feleségül vette Sikari Kovács Gáspár 17 éves leányát, Máriát. Hat gyermekük született.

Hornyik az évek múlásával egyre nagyobb betekintést nyert a város igazgatásába, a hivatali szervezet működésébe. Az 1840-es évek elején már az írnoki tevékenységen túl más ügyek személyes intézésével is megbízták. Pl. 1844 januárjában azzal küldték Pestre, hogy Vacs puszta város általi haszonbérbe vételének feltételeiről tájékozódjon. Ezzel és egyéb dolgok intézetével négy napot töltött. A város napidíjat fizetett számára és megtérítették útiköltségeit is.19

Az 1840-es években kezdte vagyonát gyarapítani Hornyik János. 1842-ben Hornyik - még írnokként - Özv. Máté Sándorné Veresmarti Lídiától a Budai út mellett (Ns. Nagy Mihály szomszédságában) 3 véka alá való veteményföldet vett 200 váltóforintért.20 1843-ban Szomor Máténé Bóbis Lídiától „borozdás szomszédik Bálintné Mikes Katalin, 1987. 125 166. o.

17 Hornyik János, 1860. Előszó. XI. o.

18 Kovács Pál, 1894 126. o.

19 1844-ben a város 5 forint napidíjat fizetett hivatalnokainak. Hornyiknak ez alkalommal útiköltséggel együtt 23 forint 20 krajcárt fizettek. BKML IV. 1504/b. Tanácsülési jegyzőkönyv. 1844. január 22.1. kötet. 82. o.

20 BKML IV. 1504/u. Örökbevallási jegyzőkönyvek, (a továbbiakban: IV. 1504/u.) 12. kötet (1842— 1846) 69. o.

20