Érdekvédelem és önazonosság (Kecskemét, 2010)
Gyenesei József: A műemlékvédelem elmúlt hatvan éve Bács-Kiskun megyében, a levéltári források tükrében
oldalas komoly tanulmány (3. kép) a szakterület országos elveivel összhangban a műemlékek felkutatását, helyreállítását, megőrzését és bemutatását jelölte meg a helyi műemlékvédelem céljaiként. A szakmai anyag megvitatása és a további konkrét feladatok meghatározása érdekében a megyei vb 1974 márciusában újra napirendre vette a műemlékvédelem kérdését. A végrehajtó bizottság határozatában a védett köztéri szobrok és a népi műemlékek helyreállítására, illetve megóvására vonatkozó elképzeléseket is cselekvési programjába emelete. Magyarország műemlékállományának jelentős részét tették és teszik ki ma is a kastélyok, kúriák, amelyek eredeti funkciójukban a nemesi élet színteréül szolgáltak. 1945 után számos ilyen épületet vettek igénybe közösségi célokra: mezőgazdasági nagyüzemek, szociális otthonok, iskolák stb. kaptak helyet bennük. Az újrahasznosítás azonban általában spontán ment végbe, nem készültek az eredeti és az új funkció optimális összehangolását biztosító helyreállítási tervek. További problémát jelentett az is, hogy az 1970- es évekre a normatívákat meghaladó fenntartási terhek miatt ezen épülettípusok folyamatos karbantartása elmaradt: kastély-, kúriaállományunk állaga nagymértékben leromlott, amely együtt járt azzal is, hogy ezen típusú műemlékeinknek egy része újra üressé, gazdátlanná vált. A helyzet felismerését követően 1982-től a VI. ötéves terv időszakában pályázati rendszerben lehetőség nyílt állami támogatás elnyerésére az üres és a rosszul hasznosított kastélyok és más műemléki középületek legsürgősebb állagvédelmi munkáihoz, valamint végleges helyreállításához, célszerű rendeltetésének kialakításához. Az ún. kastélyprogram keretében nyújtott kiegészítő 61 3. A tanulmány borítója
