Érdekvédelem és önazonosság (Kecskemét, 2010)

Gyenesei József: A műemlékvédelem elmúlt hatvan éve Bács-Kiskun megyében, a levéltári források tükrében

4. A bajai Vojnich-kúria

5. A kiskunhalasi Végh-kúria

6. A bajai zsinagóga

7. A solti Vécsey-kastély

pénzügyi források segítségével sikerült felújítani a bajai Vojnich-, és a kiskun- halasi Végh-kúriát, a solti Vécsey- kastélyt, valamint a bajai és apostagi zsinagógákat is. (4-7. kép)

Megyénk műemlékvédelmének történetében újabb fejezet kezdődött a megyei műemléki albizottság létrejöttével, amely alakuló ülését — építész, művészettörténész, régész és néprajzos szakemberek bevonásával — 1980. november 18-án tartotta Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában. Ettől kezdődően a MAB végezte a műemlékek helyreállításával, hasznosításával, illetve a műemléki tudományos kutatómunkával kapcsolatos kérdések rendezését, valamint a bizottságra hárult a műemlékek bemutatásának és propagálásának feladata. Az albizottság — véleményező, javaslattevő, koordináló munkája mellett — évente 500 ezer forintnyi pénzügyi támogatás elosztásáról is döntött. A megyében folyó eredményes műemlékvédelmi munka elismerésének is tekinthető, hogy a műemléki albizottságok XI. országos értekezletét Kecskeméten rendezték meg 1981-ben. Ugyancsak a megyeszékhely adott részben otthont 1982-ben az UNESCO nemzetközi örökségvédelmi szerveként funkcionáló ICOMOS tudományos ülésének

62