Érdekvédelem és önazonosság (Kecskemét, 2010)
Szabó Bence: A kecskeméti Rákóczi-víztorony. Egy tervasztalon maradt műépítmény „története”
mű bronz anyagát egy újszerű műkővel, ún. „cosinos pyrogránittal” váltotta volna ki. Meg kell jegyezni, hogy a mester újszerűnek ható, a megszokottól elütő elképzelését a városatyák nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel. A visszafogottabb díszítés dacára az új tervek alapján felvázolt a közműrendszer költségvetési kiadásai tovább emelkedtek: a vízmű és víztorony létesítésének tervezett költsége átlépte a 3 millió koronát. Az építkezéshez szükséges összeget a város hitelfelvétel útján tudta volna biztosítani, a törlesztés fedezetét pedig a lakossági fogyasztást ellentételező díjfizetés jelentette volna. Elsősorban az elszabadulni látszó költségvetés megregulázásából kiindulva felmerült egy, a tervezettől némileg eltérő technológiát képviselő javaslat: egy víztorony nélkül létesítendő városi vízmű terve. Ezen elképzelés előnyös oldala volt, hogy alapvetően a már elkészült tervdokumentációkra támaszkodott. Többletberuházást a vízműtelepen létesítendő felszín alatti víztározó megépítésében és a szivattyútelepet a várossal összekötő gerincvezeték megkettőzésében igényelt, ugyanakkor a víztorony mellőzése folytán még így is jelentősen mérsékelte volna a várható kiadásokat. A város törvényhatósági bizottsága az új alternatívát tüzetesen áttanulmányozta, de üzemeltetési és technológiai szempontokat mérlegelve elvetette a vízmű víztorony nélküli megépítésének ötletét. A testület határozatba foglaltan erősítette meg abbéli szándékát, hogy kitart eredeti elképzelése, a víztorony és Rákóczi-emlékmű felállítása mellett. Elhárulni látszott immár minden akadály az elől, hogy Kecskemét vízmüvének megalkotása a tervezési szakaszból a megvalósítás fázisába léphessen át. Megkezdődött a kivitelezés részletes költségterveinek kidolgozása, valamint a részfeladatok elvégzésére alkalmas kivitelezők felkutatása, ajánlatok bekérése, korabeli kifejezéssel élve a munkálatok „vállalatba adása". A küszöbönálló építkezés megindulását azonban az első világháború kitörése ismét meggátolta. Az elhúzódó hadiállapot, a háborús veszteségek okozta visszaesés a közműépítés ügyét hosszú 54
