Érdekvédelem és önazonosság (Kecskemét, 2010)
Szabó Bence: A kecskeméti Rákóczi-víztorony. Egy tervasztalon maradt műépítmény „története”
vízmű számára, a vegyvizsgálati jegyzőkönyv bizonyítványa szerint pedig minőségi kifogás sem merült fel a mélyből felszivattyúzott víz fogyasztása iránt. (3. kép) Az előkészületi szakasz utolsó fontos lépcsőfokát a tervdokumentációkat kidolgozó szakmérnök felkutatása jelentette. A kecskeméti viszonylatban nagyszabású és igen költséges vállalkozásra a századelő elismert szaktekintélyét, Zarka Elemért kérte fel a „város közönségé", mert: „alig van az országban magyar szakférfi, a ki akkora tapasztalattal és gyakorlattal rendelkeznék, mint a fentebb említett Mérnök úr, kiről még ezeken kívül azt az információt is nyertem, hogy teljes mértékben megbízható” — áll Kerekes Ferenc törvényhatósági mérnök városi tanácshoz intézett jelentésében. Hosszas előkészület és több lehetséges alternatíva fel-, majd elvetését követve 1911 -re megszülettek a városi vízmű kiviteli tervei. (4. kép) A várhatóan 2 millió 466 ezer koronát felemésztő közmű 42 kilométert kitevő vezetékhálózatból, 10 kútból, a parkosított vízműtelepen lé4. AKecskemét vízvezetékének csőhálózati terve. 1911. január 43
