1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

lakatosnak tanult. Egy budapesti gyárban dolgozott, mikor 1916 januárjában behívták katonának, hamarosan az orosz frontra került, és megsebesült. 1918 novemberében részt vett az őszirózsás forradalomban. 1919 elején belépett a kecskeméti munkászászlóaljba, vöröskatona volt egészen a kommün bukásáig, mikor Héjjas Iván fogságába került. Hamarosan megszökött, és Csepelen helyezkedett el. 1936-ban nősült meg, 1947-ben költözött vissza Kecskemétre, ahol egy ideig gazdálkodott. 1950-től a Lakatosipari Vállalatnál dolgozott szerszámlakatosként, ahol hamarosan csoportvezető lett. 1956. október 27-én munkástanácsot választottak a Lakatosipari Vállalatnál, melynek elnöke Bíró Sándor lett. A vezető kommunistákat leváltották, fizikai munkát adtak nekik. Gyárőrséget szerveztek, és azt felfegyverezték. Sztrájkot hirdettek, október 31-én követeléseket állítottak össze, a személyzeti- és a normaosztályt megszüntették. November 3-án határoztak a munka felvételéről. November 4-e után néhány napig nem működött a munkástanács. Bíró Sándor lemondott, de a végleges munkástanács választásakor ismét őt választották elnöknek. November 21-én megerősítették korábbi követeléseiket, elhatározták, hogy részt vesznek a területi munkástanács szervezésében, és felveszik a kapcsolatot a Központi Munkástanáccsal. November 23-án megemlékeztek a forradalom egy hónappal korábbi kitöréséről, és egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg az elesettekről. November 24-én Bíró Sándor ismertette a Központi Munkástanács röplapját. Részt vettek a sajtóbojkottban. Tagja volt a városi és a megyei munkástanácsnak, a decemberi sztrájkok, tüntetések egyik szervezője volt. 1957. február 21-én leváltották a munkástanács elnöki posztjáról, és márciusban nyugdíjazták. Szociáldemokrata beállítottságú volt, az MDP-nek nem volt tagja. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. február 25-én 1 év felfüggesztett börtönbüntetésre és 2500 Ft vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. október 14-én elutasította a fellebbezését. Bitó István dr.: Szegeden született 1928-ban. Anyja neve Sugár Mária. Orvosként dolgozott a Megyei Kórházban, ott választották a forradalmi bizottság elnökévé, és delegálták a városi forradalmi bizottságba. Eljárás nem indult ellene.

3 Bogdány Károly: Kecskeméten született 1931. február 26-án. Anyja neve Rácz Mária. Egy középiskolai osztályt végzett, foglalkozása gépkocsivezető. 1948-ban önként katonai szolgálatra jelentkezett, de mint kiskorút leszerelték. 1950-ben ismét jelentkezett, a Határőrséghez került, 1953-ban mint AVH-szakaszvezető szerelt le. Tagja volt a DISZ-nek, a szakszervezetnek, a Szabadságharcos Szövetségnek, 1948-50 között az MDP-nek is, akkor kilépett. A MÁV Kecskeméti Pályafenntartási Főnökségénél helyezkedett el vágánygépkocsi-vezetőként. 1956. október 29-én tagja lett Kecskeméten a vasutas munkástanácsnak. November 4-e után a vasútbiztosító szovjet és TH V-150-364. 46.