1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

magyar egységek mellé osztották be mint vágánygépkocsi-vezetőt. Valószínűleg ebben az időben terjesztette a munkástanácsok röplapjait. December 11- én Ferencz Bélával közösen szervezte a sztrájkot és a tüntetést. December 12- én éjjel Nyársapát és Cegléd között a síneket ismeretlenek felrobbantották, reggel Bogdány Károly vitte vágánygépkocsival a helyszínre a vizsgálókat, ekkor felfedezett egy másik pokolgépet, mely a sínek alá volt rejtve. Másik alkalommal állítólag tűzharcba keveredtek Kiskundorozsma környékén ismeretlen ellenállókkal. 1957. június 4-én letartóztatták. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1957. október 30-án 2 év 8 hónap börtönre, 800 Ft vagyonelkobzásra és 2 év jogvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. augusztus 26-án új eljárást rendelt el az ügyében. Ennek során 1958. december 5-én 1 év 2 hónap börtönbüntetést kapott. Bognár Ferenc: 1929. január 21-én született Pápán. Anyja neve Kanizsai Borbála. Hat gimnáziumi osztályt végzett. Utána villanyszerelő tanonc volt, esti tagozaton elvégezte a gimnázium 7. osztályát. 1951-53 között katona volt Szabadszálláson, ahol gépkocsiszerelői tanfolyamot is végzett, és őrmesterként szerelt le. 1956. január 7-én megnősült, Kátai Irént vette feleségül. Kecskeméten a Sárköz u. 5. szám alatt laktak. Felesége árva volt, idős, munkaképtelen nevelőszüleit is ők gondozták. Bognár Ferenc ekkor bérelszámolóként és anyagkönyvelőként dolgozott, a MÖHOSZ-nál pedig motorállomás-vezető volt. Sportolt is: úszott, bokszolt és motorversenyeken is indult. 1956 nyarán került a kecskeméti Épületgép Karbantartó Vállalathoz. Itt műhelylakatosként dolgozott, valamint autóvezető- és szerelő tanfolyamokat tartott. 1956. október 23-án Budapestre akart menni, hogy bekapcsolódjék az eseményekbe, de a szovjetek visszafordították. Október 26-án részt vett a tüntetéseken, fegyveres csoportot alakított, valószínűleg a harcokban is részt vett. Október 30-án üzeme munkástanácsának alelnökévé választották, és őt jelölték küldöttnek a városi forradalmi bizottság alakuló ülésére. Részt vett a testület megalakításának előkészületeiben, az ülés levezető elnöke, majd a bizottság alelnöke lett. Felszólalásában követelte a megyei vezetők eltávolítását. A lakás- és ellátási ügyek mellett rábízták a nemzetőrség felügyeletét, illetve az azzal való kapcsolattartást. Mivel a testület elnöke, Tóth László nem vett részt az érdemi munkában, Bognár Ferenc a város legfontosabb forradalmi vezetőinek egyike lett, hasonlóan a másik alelnökhöz, ifj. Nagy Sándorhoz. Közösen szervezték az ellátást, igyekeztek a város normális működését biztosítani. Október 31-én éjjel a rendőrség és a nemzetőrség képviselőivel együtt Hajlik Gábor lakásán lefoglalták a párt megmaradt pénzét. A városi forradalmi bizottság nevében többször tárgyalt a szovjetekkel az ellátásukról és a városból történő kivonulásukról. November l-jén részt vett a rendőrség forradalmi bizottságának az ülésén, melyen az ávósok letartóztatásáról döntöttek. November 2-án sürgette, hogy az élelmiszerüzemek vegyék fel a munkát. Szorgalmazta, hogy a forradalmi bizottság határozatait hajtsák is végre, eredményüket pedig ellenőrizzék. A pártok szervezését és szerepvállalalását korainak