Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

II. Állattartás

Azonban a figyelemre méltó jelek és eredmények gyarapodását hosszú időn át számottevő akadályok hátráltatták. Külön is ki kell térnünk egy fontos gátló tényezőre, amely a polgári forradalom előtt igen sok településen, így hosszú évtizedeken át Kecskeméten is komoly fékezője lett az istállózó állattartás gyorsabb terjedésének. Ez pedig a katonatartás kötelezettsége, amely a jobbágyokra olyan formában is súlyosan nehezedett, hogy a helyben állomásozó, illetve az itt átvonuló katonaság jószágai számára megfelelő istállót kellett biztosítani. A rendkívül nagy adóterhek és sarcolások miatt már a XVII. század végén is megtalálta a tanács a módját annak, hogy a városban lévő istállókra adót vessen ki.

256 A XVIII-XIX. század fordulóján pedig több rendeletben is előírta a házzal rendelkezők számára a megfelelő istálló építését. „A helyben fekvő katonaságnak ezen holnap elejével előbbeni helyéről lett által quártélyozása alkalmatosságával tapasztaltatván az, hogy az istállóknak fogyatkozások miatt a quártélyozásban rendkívül való nagy alkalmatlanságok fordulnának elő elannyira, hogy ámbár most egyedül maga a stáb volna ezen városban, annak elquártélyozása mindazonáltal szinte 5 tizedekre terjedne, és innét eredne az istállókkal bíró kevés számú lakosoknak is illő mértéken felül való terheltetések, hogy tehát egy részről az illető lakosok a teher viselésére nézve, amennyire csak megeshetik egyenlő állapotba helyeztessenek, másrészt pedig a rendszerént a folyvást és nagyobb megszakítás nélkül való quártélyozás által a katonaságra nézve szükséges commoditas is eszközöltessék, elhatároztatott, hogy: mivel a quártélyozás különben is a háznak bírásával együttjáró teher volna, annálfogva mind azon lakosok, kik házaiknál katonát tartani kötelesek, egyszersmind istállót is építeni tartoznak. A közelebb említett princípiumnál fogva a mesteremberek és földművesek között nem tévén semmi különbséget, mely ezen rendelésnek, hogy foganat annyival inkább szereztessen, mesterségekre és a föld vagy erdőbeli benefíciumokkal nem bírókra nézve ugyanennek eszközlése elhatároztatott, és tizedenként is közhírré tétetni rendeltetett, hogy ki ezek közül jövő Szent György napig katonai lóra alkalmas istállót építeni nem fog, földének vagy erdejének elvételére már csupán ez ok is elegendő légyen."

257 Az állattartás gazdaságosságát az eddig érintett tényezőkön túl igen erősen befolyásolta az állategészség áldásként vagy végzetként jelentkező változása. Még a XVIII. század egészében a népi orvoslás, a pásztorok által gyűjtött megfigyelés és szerzett tapasztalat alkotta az ezzel 266 ÍV. 1504. b/76. 182-183. 266 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 199Lto 37-38. 257 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor:1991/b 159. 1783. február 14., illetve 192. 1803. november 18., valamint 286. 1820. Minden szigor ellenére két évvel később is azt kellett megállapítania a magisztrátusnak, hogy: „a lakosok házaiknál istállók kevesebb számban találtatnak", mivel pedig továbbra is „... minden házzal bíró lakos a katonatartásra köteles, s ezen városban állandó lovas katonaság fekszik, ... kiki házánál, bármely sorsú legyen is azon lakos, istállót építtessen ..." szólt az újabb statútum. Uo. 300.