Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

I. Növénytermesztés

ségét a pillanatnyi érdekkel szemben: „...Mivel hogy az erdő megromlásának kiváltképpen való oka az, hogy minden különbség nélkül minden ember akkor vágja, mikor teczik, és így ideje kívül vágattatván, többé sarjadékot a fa nem verhetne, holott az erdők conservatioj ára in concreto kiki köteles contractualiter ennekutánna semmiféle történetekben l-o Április — usque 1. Octobris senkinek sem lész szabados vágni erdejét, melly hogy nagyobb foganatba menjen, a csőszöknek is ki fog adattatni azon rendelés, hogy az által hágókat a büntetésre elől állíttassák."

230 Ugyancsak a fiatal erdők védelmében tiltotta meg a tanács a korábbi szokásjoggal szemben a száraz gallyak gyűjtését, mivel a fákban is sok kárt tettek. Részben még a XIX. század elején is kísértő fahiány, részben a fiatal erdők védelme érdekében tiltotta a magisztrátus „a kocsmák elé alkalmazni szokott ágak és oszlopok" elhelyezését, „miután ezek az erdő rongálással járnak".

231 A közösség tulajdonában lévő erdők használatával kapcsolatosan különbséget tett a tanács azok között, akiknek volt saját erdejük, és azok között, kiknek nem. A város erdeiből különféle vesszőket, építési anyagot csak azoknak engedett gyűjteni, akiknek nem volt saját erdőjük.

232 A különféle népi szokással, szórakozási móddal is szembeszegült a magisztrátus, ha az az erdők rongálásával járt, és ráadásul még a közbiztonságot tekintve is veszélyesnek találták azt. „Nagy botránkozással tapasztalván, némely lakosok abbéli rendetlenségek, mely szerint számosabban kocsikon menvén ki magok mulatása végett a város talfái és nyíri erdejében, ott szembetűnő kárral fiatalabb fákat is kivagdalnak, visszajővén pedig a városon keresztül sebes vágtatva illetlen kurj ászások között nyargalódzanak..." Alig két évvel később újabb rendeletben lépett fel a tanács a fiatalság körében kialakult szokás ellen: „...némely lakosok a város talfáji erdejében majáiisi mulatság végett sűrűbben kijárnak, s ott nemcsak az erdőben károkat tesznek, hanem a városba való jöttökben botránkoztató kurjászások között az utcákon fel s alá nyargalódznak..."

233 230 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 125. 1787. 231 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 184-185. 232 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 194. 233 Ezt a rendeletet annál könnyebben meghoszhatta a tanács, mivel „az efféle elszenvedhetetlen rendetlenségeket különben is csak az alacsonyabb sorsú lakosok cselekszik." A majális viszont mégis Szokássá vált „a jobb nevelésű s előkelő' tisztességes" lakosok között is. rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 226., illetve 269-270