Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

I. Növénytermesztés

2578, 1843-ban pedig 3387 kataszteri holdra tehető a régi és az új szőlők területe.

160 Ez az egyéként igen jelentős szőlőterület sem tudta folyamatosan kielégíteni a helyi szükségleteket. A hódoltság korában rendszeresen kénytelen volt bort vásárolni a város. Ezt a helyi fogyasztáson túlmenően a különféle katonai egységek kiszámíthatatlan igénye is szükségessé tette. A főbírói és a másodbírói számadások évről évre a vásárlások sorát rögzítették. Csak 1668-ban Pestről, Baranyából, Csongrádból, Dunafóldvárról, Szegedről, Tolnából, Soltról és Kőrösről szállítottak jelentős mennyiséget.

161 De a későbbi évtizedekből is bőven maradt adat arra, hogy az igények kielégítése érdekében más borvidékről, más településről hozott borral töltötték fel a város hordóit. Csupán a példa kedvéért idézünk néhány esetet: 1739-ben Varsányi Imre gyöngyösi kereskedőtől rendeltek 400 akó bort.

162 1801-ben a „borbíró utasíttatott, hogy miután nem reménylhető, hogy az itteni termés elegendő legyen, nehogy a kocsmák üresen maradjanak, Óbuda és Tétény környékéről szerezze be a szükséges mennyisé. »163 A kecskeméti szőlők terméséről szerezhető adatok még bizonytalanabbak mint a terület nagyságát rögzítők. A XVIII. század első felében a megtermelt mennyiséget adóztatták ugyan meg, de a letagadások, a tized stb. miatt csak azt állíthatjuk, hogy a nyilvántartásba vett mennyiség a minimum lehetett. Ennél minden bizonnyal kb. 20-25%-al magasabb volt a tényleges termés. Az 1707-ben az adószedők 4675 akót vettek nyilvántartásba. (Egy-egy termelőre átlagosan 8,8 akó jutott.) Ez azt jelentette, hogy az adózásra nyilvántartásba vett háztartásokra átlagosan 3,8 hektóliter jutott. A nagyszámú idegen és a katonaság fogyasztása ezt az átlagot erőteljesen lecsökkentette. 1757-ben 20442 akó bort adóztattak meg. Ekkor egy termelőre átlagosan 12 akó és a nyilvántartásba vett háztartásokra átlagosan 3,86 hektóliter jutott. 1725-ből fennmaradt bordézsma lajstromba felvett első száz gazda kötelezettsége alapján arra is kaphatunk választ, milyen szóródást mutatott a termelt mennyiség. Egy akónál kevesebb dézsmát adott 41 gazda, egy és két akó közötti dézsmára lett kötelezve 37, tehát a termelők több mint háromnegyede igen kis mennyiséget termelt, amelyből csak csekély 160 BENDE László: 1916. 25. Csányi János 1840-ben írt ismertetőjében a régi szőlők területét 4000, az újabb telepítésekét pedig 1600 holdra teszi. Nem jelzi viszont, hogy minek alapján és milyen holdban számolt, illetve nem rögzítette azt sem, mit ért régi telepítésen, és mettől kezdve értendő az új. Bizonyos összehasonlítási alapot adhat, ha figyelembe vesszük Kiskunhalas szőlőterületét: 1828-ban 1905 holdat tartottak nyilván, és ez csekély eltéréssel 1890 tájáig változatlan maradt. NAGY SZEDER István: 1935. 23. 161 IV. 1510. y Főbírói számadások, 1668. 27-38. és a következő évek feljegyzései. 162 Egy magyar akó 64 icce (32 pint) űrtartalmú volt, azaz 54,3 liter. IV. 1504. yl 34. 1739. VII. 4. 163 IV. 1504. b/ 76. 367.