Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

I. Növénytermesztés

lyos évektől eltekintve viszont egyféle kiegyensúlyozottság érződik. 1704ben 336, 1716-ban 360, 1733-ban 306, 1774-ben ugyancsak 306 dénár értékben cserélt gazdát átlagosan egy fertály búza.

100 A háborús évek konjunktúrája ezen a tájon a rossz közlekedési körülmények és a nyugati országoktól való nagy távolság miatt inkább csak a napóleoni háborúk idején éreztette igazán hatását, bár a XVIII. századi hosszabb háborúk árfelhajtó szerepét sem lehet lebecsülni. 1801-ben Kecskeméten olyan magasra szöktek az árak, és ennek hatására olyan felhozatal jelentkezett, hogy azzal szemben jónak látta a tanács a figyelmeztető fellépést is. „Referáltatván az, hogy sokan a gabonaárak hirtelen lett felhágásától fel indíttatván, gabonájukat áruba vetették volna, nehogy a nagy nyereségnek reménye miatt magok is szükségre jussanak... közhírré tétetik, hogy kiki gabonájából annyit bocsásson áruba, amennyi nélkül maga és famíliája megszűkülés nélkül el lehet."

101 A XIX. századra vonatkozóan nem készült még a gabonaárakat bemutató feldolgozás. Ezért célszerű részletesebb statisztikai adatsort mellékelni. (L. VII. táblázat.)

102 Az egyik legfeltűnőbb vonás az árak alakulásában az igen nagymérvű hullámzás. Ha összehasonlítjuk a XVIII. századi gabonaárakkal, ez a sajátosság talán még feltűnőbb. A nem egészen két évtizeden belül az ármaximum a legalacsonyabbnak több mint négyszerese. Kétségbe nem vonhatóan érzékelteti az árak alakulása a természeti tényezők meghatározó szerepét a rendkívül nagy termésingadozást az a tény, hogy 1843-ban és 1844-ben találjuk a legmérsékeltebb árakat, 6 illetve 7 forint, és csupán három-négy évvel később már a legmagasabbat: 24,5 forint értékben. Tekintettel arra, hogy háborús konjunktúra nem játszott közre, kizárólag az időjárás számlájára kell írni a szélsőséges elmozdulásokat. Ezt támasztja alá az is, hogy 1848-ban a forradalom és a szabadságharc megkezdése ellenére felére zuhantak az árak a kedvezőbb időjárás hatására. A többi gabonaféle ára is közel hasonló ingadozásokat mutat. A búza ára ezen kb. két évtizeden belül 10-12 forint körül mozgott. Ettől lényegesen alacsonyabb és lényegesen magasabb árak több évben fellelhetők. A kétszeres és a rozs ára érthetően követi elég pontosan a búza árának mozgását. Az árpa árában is fellelhető jelentős változás, de a szélsőségek nem olyan szembetúnőek. Általában a búza árának felét kérték érte. Az 100 AXVIII. századi helyi (és országos) pénzértékek alakulását 1. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1985/a, illetve 1986. Afertály mint gabonaürmérték nagyságát illetően: IVÁNYOSI-SZABÓ: 1985/b, ill. 1985/c. 101 XV. 4. Szabó Kálmán feljegyzései az 1801. évi tanácsi jegyzőkönyv 82. oldaláról. 102 Az adatok az alábbi nyilvántartásból valók: „Az 1834-dik esztendei november 4-dikén esendő heti vásártól kezdvén ekkoráig minden országos és heti vásárban az életnek follyó árról szóló lajstrom..." IV. 1510. Kecskemét város számadási iratai, hf vásárbírói iratok, 6. Az árak egy köböl gabonának forintban és krajcárban meghatározott értékét rögzítik. Tehát az egész számok forintot, a tizedes törtek krajcárokat jelölnek.