Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

VI. A pénzügyek alakulása

társadalmi válságokat élt meg, kétségtelen, hogy a kontinens egyik legje­lentősebb politikai és gazdasági tényezője maradt. Tényleges erőterét pén­zének forgalmi köre is érzékelteti, bár a különféle korlátozások a lehetségesnél szűkebb területre zsugorították a francia aranyak áramlá­sát. A Habsburg monarchián belül a Franciaországgal való politikai kap­csolatoktól függően módosult a szigor, amely a Lajos-aranyak forgalmát meghatározták. Vidékünkön viszonylag ritkán tűnt fel ez a még évtized­ekkel később is fogalom számba menő értékes aranyveret. Tisztasága és értéke nem érte el a körmöci aranyét. 930 Az arany ducatok mellett még a XVIII. század nagyobb részében is meghatározó szerepet kaptak a pénzforgalomban a különféle tallérok. Ezek a nagy és értékes ezüstpénzek évtizedeken át fontosabb és lényege­sen nagyobb szerepet kaptak mint az aranyveretek. Azonban ezek is egy­re inkább csak a nagyobb összegek kölcsönzésekor és főként a tezaurálásnál kerültek előtérbe. A kevésbé jelentős értékek cseréje során a kisebb ezüstveretek, esetenként rézpénzek kerültek elő a vevők és a ke­reskedők erszényéből. Az újabb kori pénzviszonyok kezdetét a tallér-pénzlábra való áttérés jelentette. Ausztria 1524-ben kezdte veretni ezt a kivitelezésében is rend­szerint szép formátumú ezüstpénzt. A XVII. században a magyar pénzver­dékben is jelentős mennyiségben készítettek tallérokat, és népszerűségük nem csökkent a következő században sem. Az imperiális tallér vagy Reichs-tallér, magyarul császár tallér, amit a Habsburg birodalom több részén is vertek, súlya és finomsága nagyjából megegyezett. Alig különbözött ettől a nagy és értékes ezüstpénztől a ma­gyar tallér is, ezért csak ritkán különböztették meg egymástól őket. Bár a század végéig fel-fel tűnik több más idegen tallérverettel együtt, a meg­élénkülő pénzgazdálkodás során egyre meghatározóbban a tezaurálás egyik eszköze lett. Kisebb-nagyobb tételek sorra tűnnek fel módosabb pa­rasztok és gazdag birtokosok végrendeleteiben. 931 A XVIII. században a kisebb ezüstveretek, a napóleoni háborút követően pedig a mind szélesebb körben megszokott és elfogadott bankók, papírpénzek szolgálták a hétköznapok árucseréjét és a kölcsönügyleteket. A szabadságharc alatt néhány évig nem elhanyagolható ugyan a forgalomban lévő rézpénz, a libertás fontossága, de lényegében csak epizód szerepet kaphatott. Az igazán nagy forgalmat a piacokon és a vásárokon a különböző garasokkal bonyolították le. Közöttük talán a legnépszerűbb a fogalommá is vált Máriás garas lett, amely nevét az érmén lévő Mária-képről kapta. Ezt már a XVII. század végén is Máriás garasnak hívták. Általában 34 dénár értékben forgott közkézen. 932 930 rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1986. 62-63. 931 HUSZÁR Lajos: 1971. 1171-1174. A császár tallér mellett több alkalommal feltűnik az oroszlános tallér, amely holland eredetű, továbbá találkozunk néhány alkalommal spanyol tallérral is, amelyek sajátos színfoltjai voltak a mezőváros pénzforgalmának. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 65-79.

Next

/
Oldalképek
Tartalom