Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

V. Kereskedelem

A piacok és boltok, kocsmák és vendéglők ellenőrzése mind összetettebb teendővé vált, ezért a következő években felügyeletükre további tisztségviselőket is bevontak. Beleszólást kapott esetenként a gazdasági bizottság és az időközben létrehozott választott közönség is, de az érdemi döntések mindvégig a magisztrátuson belül születtek.

889 A tömeges árucsere szervezésénél és ellenőrzésénél az egyik legfőbb szempont mindig is a vagyonbiztonságról való kellő gondoskodás volt.

890 Ehhez szorosan kapcsolódott a közerkölcsök megőrzésének az igénye.

891 A mezővárosi közigazgatás egyik régi feladata volt az is, hogy a kereskedelem szervezése és ellenőrzése során néhány közellátási igényt is szem előtt tartson. A mészárszék működtetése nemcsak bevételi forrást jelentett, hanem kötelezettséget is arra, hogy a lakosságot a megye által megszabott áron hússal ellássák. A városban hosszú időn át maga a város üzemeltette a mészárszékeket, majd a mind jelentősebb ráfizetések miatt, bérbe adta azokat. A működés rendjére és a húsárakra viszont mindvégig felügyelt.

892

. 6. Kereskedők a mezővárosban a/ A mezővárosi kereskedők összetétele A hódoltság keserves évtizedeiben a cívis városokban nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom is jelentős eltérést mutat a békésebb fejlődési úton haladó vidékekhez képest. Bár az alföldi mezővárosok termelésének és árucseréjének összetétele a felszabadító háborúk után alaposan átrendeződött, ezek a módosulások nem olyan nagyok, hogy minőségi változásokról szólhatnánk. Célszerű utalni arra is, hogy a cívis városok kereskedelmében a XVII. század végén történt átalakulások nem mindenben voltak előnyösek. A bécsi udvarnak az a döntése, amely alapján a marhakivitelt monopolizálta, igen súlyosan érintette a cívis városok tőzséreit és a marhakereskedelemmel foglalkozó kupeceit is. Ugyanakkor a XVIII. század gyökeresen megváltozott katonai-politikai körülményei között megteremtődött annak feltétele, hogy Kecskeméten is fokozatosan kialakuljon egy olyan réteg, amely megélhetését részben vagy egészben az árucseréből, a kereskedelemből merítette. Tekintettel arra, hogy a szerves gazdasági és társadalmi folyamatok ezen a tájegységen belül csak a XVIII. században bontakoztak ki, e másfél évszázad alatt elég képlékeny, vagy legalábbis gyorsan változó állapotokat tapasztalunk. Az előző évszázadokban is azt figyelhettük meg, hogy a tási jogát is. Uo. 222-223. 889 Mindkét testület 1823-tól fejtett ki rendszeres tevékenységet. Az országos vásárok és hetipiacok szervezésével kapcsolatosan a korábbi fejezetekben már szóltunk. 891 rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 82. 892 1753-ban: Uo. 66.