Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

V. Kereskedelem

szabályrendeletek megfogalmazásával igyekezett megbékíteni az emiatt tiltakozó plébánost.

884 c / Felügyelet szervezés A mezővárosok hivatali szervezete a rendi társadalom utolsó évszázadaiban igen nagy változásokon, fejlődésen ment át. A hódoltság alatti öttíz ezer lakosú város irányításához merőben más apparátusra volt szükség mint a reformkor végén lévő több mint negyven ezer lelket számláló település igazgatásához. Egykor a kereskedelmet, ezen belül a vásárokat, a piacokat, a különféle boltokat és mészárszékekeket a mezőváros választott testülete közvetlenül ellenőrizte, illetve a borbíró, székbíró révén saját irányítása alatt tartotta. A feldolgozás során áttekintett másfél évszázad alatt a szakigazgatás folyamatosan formálódott és vált egyre korszerűbbé. A vásárokon történő rend megtartását a főbíró évtizedeken át a lakosság közvetlen bevonásával biztosította. Még a XVIII. század derekán is „Vásárok alkalmával minden tizedből két ember állíttatott ki a végett, hogy ott a rendre felügyeljenek, a verekedők, tolvajok és káromkodókat letartóztassák. Ezek mellé adatott két értelmesebb ember, kiket strázsamestereknek hívnak, kiknek fizetése naponként és egyenként 30 krajcár, a többieké 24."

885 A strázsamesterek ezirányú kötelezettségei igen hosszú időn át fennmaradtak. A közvetlen rendészeti feladataik idővel bővültek, és ezeket mind pontosabban rögzítették: „a/ A vásárokon és piaczon jó rendet fenntartani, hogy t.i. hogy sátrak vagy kocsik illő rendben légyenek, az utczákat és egyéb szükséges tágasságokat el ne foglalják, b/ Vigyázzon, hogy 10 óra előtt a rendes kofák vagy speculánsok productumokat el ne foglalják, és előre be ne vásárolják, és ahol ilyest tapasztal, mind a vevőt, mind a productumot rendelje be a városházához." Feladatköre ezeken kívül kiterjedt arra is, hogy az áruk minőségére is figyeljen, legalábbis bizonyos szintig: „Bűzhödt halakat, éretlen gyümölcsöket, egy szóval egészséget rontó productumokat árulni meg ne engedjen." A strázsamester kötelessége lett továbbá a mértékegységek ellenőrzése a piacokon, a mészárszékeken és a kocsmákban egyaránt.

886 A strázsamesterek munkájának tényleges irányítója a főbíró mellett egy időre a borbíró lett 1796-ban,

887 majd néhány évvel később a vásárbíró hatáskörébe utalták ezt a feladatot.

888 Ily módon jártak el Hoffmann János plébános 1833-ban, majd 1839-ben benyújtott tiltakozásai esetében is. Uo. 282. és 287. rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 60. Rendészeti feladataik ezeken túlmenően lényegében a rendőri teendők ellátására is kiterjedt. Uo. 266-268. „Piaczra valló felügyelet pedig a borbíró kötelességévé tétetett." Uo. 131. 1800: „ az országos vásárok és heti vásároknak manipulátiója is a csaplárosok segítségével, vásárbíróra bízattatik, strázsamesteri állomás rendszeresíttetik." Uo. 133. Ugyancsak a vásárbíró feladatává tették, hogy megítélje a zsidók és a horvátok árusí884 885 886 887 888