Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

V. Kereskedelem

A mértékegységek hitelesítése később is visszatérő feladat maradt a szakigazgatás számára: „Szükség arra vigyázni, hogy az igaz mérték mind fontok, mind itczék, mind vékák, úgy rőfök körül megtartasson, e végre szükség lesz azokat gyakorta, még mikoron nem is gondolnák visgálni, és a vármegyétől adott mértékhez alkalmaztatni, sőtt ha a rendes jeggyel megjelölve nem volnának, még a véle való éléstől is kit kit eltiltani."

864 A hibák, visszaélések e téren igen gyakoriak voltak. Még a felügyeleti szervnél is fellelhetők a pontatlanságok: „A város által használt vékák 32 iccésnél nagyobbak lévén, mi a pintér gondatlansága vagy rossz akarata miatt történt, azokat 32 iccésekre kell csökkenteni" a tanács 1811-ben hozott rendelete értelmében.

865 A vásárbírák egyik fő feladata volt mindenkor, hogy az ezzel kapcsolatos visszaéléseket lehetőleg kiküszöböljék. 1816-ban hozott ítélet szerint Varjú János helybeli lakos „törvénytelen" vékáját másoknak használatra átengedte, amit maga is elismert. Ezért „megdorgáltatott és 2 forintra büntettetett." Kis András kiskőrösi lakost is hasonló okok miatt marasztalták el: „mázsája hamisnak találtatván, és a visszaélés ellene kisülvén, hamis mérték tartásáért és annak használatáért 6 forintra marasztaltatott."

866 b I A jogi keretek alakítása A mezővárosok kereskedelmének kiegyensúlyozott működéséhez elsődlegesen a hosszabb időszakokon át érvényes kiváltságok megszerzése volt szükséges. Az országos vásárok rendezésének privilégiumát és a hetivásárok, piacok tartásának jogát egyaránt a mezővárosi testület volt jogosult megszerezni az uralkodótól, illetve az országos főhatóságoktól.

867 Ennek a testületnek kellett az ezzel kapcsolatos jogi aktusokat előkészíteni, majd a jogszerzés nem csekély anyagi feltételeit megteremteni.

858 A mezővárosi közösség megbízása alapján a magisztrátus egyezkedett időről időre az egyes földesurakkal a különféle földesúri beneficiumok megszerzésének érdekében is, amihez ugyancsak komoly anyagi erőforrások kellettek. Ezek közül több is közvetlenül befolyásolta a város árucseréjének megszervezését. Közülük a kocsmatartás és a mészárszéktartás volt a legjelentősebb, de - miként erre már korábban utaltunk - a vásártartás jogáért is meg kellett küzdenie a városnak földesuraival. 863 Az űrmértékekkel kapcsolatosan 1. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1985/b A fontosabb űrmértékeket külön jegyzékben is feltüntettük a kötet végén. 854 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 134. 856 IV. 1504. b/ 76. 242. 856 IV. 1510. hl 2. november 25. 867 Ennek a folyamatnak az ismertetése az előző fejezetekben található. 868 A város testülete éberen őrködött a megszerzett kiváltságok fölött. Rendkívül érzékenyen reagáltak a szomszédos Nagykőrös azon kérelmére, amely Kecskemét esélyeit csökkenthették: kifogásolták, hogy a május 10-i kecskeméti „zöld vásár" felhozatalát erősen korlátozná Nagykőrös április 27-re kért vásártartási joga. PETRI Edit: 1975. 37-38.