Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)
V. Kereskedelem
hogy kb. minden második család igényt tartott legalább ilyen olvasnivalóra, tájékozódási lehetőségre. A fokozódó olvasási igényre kívánta alapozni a forradalom évében Salamon Antal könyvkötő ekkor még igen szokatlan vállalkozását. A tanácshoz benyújtott folyamodványában előadta, hogy miután könyvkereskedésre szabadalmat kapott, „egy költsön könyvtárt, vagyis szabadalmazott olvasó társaságot kíván felállítani." 838 A könyvkereskedés mennyiségi és minőségi bővülésével járt fokozatosan Szilády Károly könyvkötőnek 1841-ben Kecskeméten történő letelepedése. A kiváló nyomdász kezdettől fogva, különösen pedig az első néhány év sikeres munkája után jelentős mennyiségű könyvet értékesített, miután erre is a tanácstól megkapta az engedélyt. A nyomda megrendelésének jelentős hányadát alkották a különféle tankönyvek és kézikönyvek. Ezek forgalmazását részben maga Szilády, részben a helyben lakó kiadók végezték. 839 Az ezirányú növekvő igény feltétlen jele, hogy 1845. január 17-én a magisztrátus Ascher Enochnak, a helybeli türelmezett izraeliták rabbijának engedélyt adott „szépmű- és könyvkereskedésre". 840 5. A tanács szerepe a I Munkáját befolyásoló tényezők A rendi társadalmon belül a különféle előjogoknak mindig is nagy szerep jutott, a gazdasági életben igen fontos helyet kapó kereskedelemben pedig ezek hatása még fokozottabb volt. Közismert, hogy az un. abszolút monarchiák időszakában a monopóliumok rendkívüli súllyal nehezedtek az egész gazdasági életre, különösen pedig az árucserére. Ezek a korlátozó tényezők több országban a gazdasági és politikai feszültségek egyik legfőbb gerjesztőjévé váltak a XVTI-XLX. század során. Azok közül a monopóliumok közül, amelyek e tájegységet is érintették az élőállatok kivitelére vonatkozókat kell elsődlegesen kiemelni, amelyek révén már a törökellenes háborúk során több osztrák-cseh hadiszállító, illetve hadvezér szerzett rövid időn belül nagy vagyonokat. Ezek a frissen szerzett kiváltságok nemcsak a magyar arisztokrácia egy részének jövedelmét kurtították erőteljesen, hanem az Alföld 838 Vállalkozása sikere érdekében szükségesnek tartotta, hogy a tanácstól „magaviseletéről, s az általa felállítani szándéklott költsön könyvtárnak illy népes városban czélszerű voltáról hiteles bizonyítványt" kérjen. A testület Tóth Antal tanácsnokot küldte ki az ügy megvizsgálására. A forradalom és főleg a szabadságharc eseményei minden bizonnyal tervének halasztására kényszeritette a kezdeményezőt. IV. 1504. hl 1848. I. 733. tsz. 839 Szilády Károly emlékkönyv. Az első években a könyveket nagyobbrészt a megrendelő értékesítette. 840 IV. 1504. hl 76. 451.