Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

I. Növénytermesztés

A város magisztrátusa a parcellázások során tudatosan törekedett a gazdaságilag életképes birtokok kialakítására. Erre kényszerítette már csak az a tény is, hogy a megváltakozást és az egyes puszták megvásárlását kölcsönökből tudták fedezni, és ezek kamatát és törlesztését mindenképpen biztosítaniuk kellett. V. táblázat A BIRTOKMEGOSZLÁS ALAKULÁSA A RENDI TÁRSADALOM UTOLSÓ ÉVTIZEDEIBEN 1780 1847 zsákos hold gazda zsellér összesen nemes gazda zsellér kertész összesen 0 1383 1151 2534 36 3097 3011 6144 1-5 413 28 441 7 224 20 251 6-20 685 16 701 22 292 7 321 21-50 197 197 23 220 1 244 51-100 50 50 28 372 400 101-200 8 8 12 273 285 201-300 6 71 77 301-400 1 27 28 401-500 31 31 Összesen: 2736 1195 3931 135 4607 3039 7781 A puszták felosztása során legtöbbször 25-50 holdas birtokokat alakítottak ki, de ettől többször el is tértek. Fő szempont a fizetőképes kereslet és a termőföld minősége volt. Tekintettel kellett lenniök arra is, hogy lehetőleg minél több lakos juthasson a várva várt termelési lehetőséghez. Bögön pl., ahol gyengébb minőségű volt a föld, 4 db. 85 és fél kataszteri holdas és 9 db. 88 holdas birtokokat adtak haszonbérbe. Ágasegyházán, amelynek igen gyenge minőségű volt a talaja, miután a város megvásárolta, „... hogy a közönség szerzeményéből túlságosan senki ne részesüljön, senkit többet 100 holdnál bírni nem enged a közönség...", de kisebb telkek természetesen itt is voltak.

22 Előfordult viszont olyan eset is, hogy a város közvetlen közelében apróbb parcellákat is kialakítottak.

23 22 IV 1503. Kecskemét város Választott Községének iratai, aj Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1847. március 22. 936. tsz. 23 A város 100 holdnyi bérlet diából hozott létre a koldusok számára alapítványt. Ezt a területet öt holdas parcellákra osztották fel. ÍV. 1504. a/ 1847. március 26. 931. tsz.