Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

I. Növénytermesztés

Ezt a birtokszerkezetet örökölte a polgári társadalom. Célszerű néhányjelentős pusztán létrejött birtokviszonyokat részletesebben is megismerni. (L. VI. táblázat.)

24 VI. táblázat A FÖLDBIRTOK MEGOSZLÁSA KECSKEMÉT NÉHÁNY PUSZTÁJÁN A birtok nagysága holdban Szentkirály Borbás Alpár Ágasegyháza 1-5 29 8 4 1 6-10 33 13 8 1 11-20 164 37 44 13 21-50 305 68 52 23 51-75 29 6 9 4 76-100 6 3 6 2 101-150 6 2 151-200 2 1 hiányos 10 3 33 Gazdák száma összesen 584 139 125 77 Egy-egy gazdának természetesen több pusztán is lehetett és nem ritkán volt is birtoka. A táblázat adatai tehát nem mondanak ellent az V. táblázatban található adatsoroknak. Összegezve tehát megfogalmazhatjuk, hogy Kecskeméten a földparcellázások eredményeként egy igen széleskörű és igen jómódú paraszti réteg is kialakult. Megfogalmazhatjuk továbbá, hogy a XIX. század derekára a város gazdálkodásán belül a szántóföldi növénytermesztés és a szőlő- gyümölcstermelés a vagyonépítés fontos alapja lett, az egyik meghatározó rétegképzővé vált. 3. A tanyarendszer kialakulása A természeti adottságokon és a jogi kereteken túl más tényező is számottevően és tartósan befolyásolta a város határában folyó növénytermesztést. Az alföldi mezővárosokat többek között az különböztette meg erőteljesen a közvetlen feudális függésben levő jobbágytelkes falvaktól, 24 IV. 1943. Kecskemét város által kötött szerződések gyűjteménye. A táblázat az 1867-1881 között kötött szerződések alapján készült. A területet kataszteri holdban határozták meg.