Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

III. Ipar

gyarapodás érezhető, az igények csaknem változatlanok maradtak, illetve ezek kielégítéséből helyben még nem lehetett biztos megélhetést teremteni. Az asztalosok száma minden esetre a legfeltűnőbb, hisz 23-an űzték 1780 körül itt mesterségüket. Minden bizonnyal az iskolák számával gyarapodó tanulók, könyvek tették lehetővé, hogy már 7 könyvkötő is kenyérhez jutott. A változó igényekre utal az is, hogy már 9 paplanos tevékenykedett a városban. Az ötvösökön és a rézművesen túl ismételten a kalapost és a fésűst is fel kell sorolnunk. Több mint figyelemre méltó, hogy bár a lakosság igen jelentős részének fizetőképessége a századfordulótól jelentősen nőtt, a lakosság száma is megduplázódott a következő fél évszázad során, a városiasabb mesterségek száma ezt a növekedési ütemet nem igazan követte. Tehát Kecskemét város és lakossága megjelenését és igényeit tekintve még a reformkor végén is nagyobbrészt erősen falusias volt. Nem feledkezhetünk ugyan meg arról, hogy szobafestő, orgonakészítő, cukrász, ezüstműves, könyvkötő stb. dolgozott folyamatosan a városban, de ezek jelenléte csak egy szűkebb kör igényeinek érdemi változását bizonyítja csupán. A különféle szolgáltatások közül a fürdőház létrehozását és annak működését érdemes még kiemelni, mivel ez is a városiasodás és részben a közegészségügy javulása irányába mutat. Az első feljegyzés 1759. július 27-ról maradt fenn, amikor a tanács Egyházi Istvánnak a Széktó mellett egy telket biztosított, és ennek „birtokában a B(ecsületes) Tanács tizenöt esztendőkig meg fogja oltalmazni. Ezen esztendők elfolyása után pedig azon Ferdő Házrúl disponálni a Magisztrátuson fog állni., első lévén akkor is az instánsnak respektusa."

638 Ez a későbbi évtizedekben is minden bizonnyal folyamatosan működött. 1790 júniusában, amikor a tó vize leapadt, annak megásására és megújítására a tanács utasítást adott. Ujabb adatot 1820-ból találunk, amikor Budinszkiné Schneider Zsuzsanna kapott fürdőház számára helyet.

639 Ez a fürdőház a következő évtizedekben folyamatosan működött 7 fürdőszobával és 10 káddal.

640 Végső soron az iparnál kell megemlítenünk néhány olyan fontos foglalkozást is, amelyek viszont több tekintetben túlmutattak az egyszerű kézműves mesterségeken. Első helyen az egészségügyet szolgáló gyógyszerészeket kell megemlítenünk, akik nemcsak árusították gyógyszereiket, hanem nagyobbrészt maguk is állítottak elő azokat. Gyógyszerészek már a XVÏÏL század derekától tevékenykedtek a városban.

641 Batlay János 1847-ben pedig már azzal a kéréssel fordult a tanácshoz, hogy a második gyógyszertár felépítése után 26 évvel a harmadikat megnyithassa.

642 Tekintettel arra, hogy a város lakosságát még ez a három patika sem 639 640 Kii XV. 9. IV. 1504. b/ 76. 851., 874. és 168. IV. 1504. h/ 76. 168. Munkásságuk jelentőségének elemzése érdemben az egészségügy átfogó bemutatásakor lehet sort keríteni. A tanács számára meg is adta az engedélyt. IV. 1504. b/ 69. 2-3.