Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

III. Ipar

tudta zavartalanul ellátni, ugyanebben az évben Schwarzmayer János a negyedik gyógyszertár felállítására kért engedélyt.

643 Bár kulturális szerepe aligha becsülhető túl, a nyomdát ugyancsak itt kell megemlítenünk. Az iskolák számának növekedése, a középiskolák, főként pedig a jogakadémia működése is serkentette az iránta való igény mind határozottabb formálódását a városban. Az első nyomdász, aki tervbe vette, hogy Kecskeméten dolgozni fog, Lukács László volt, aki munkájának megkezdéséhez a várostól 2000 forint támogatást kért 1835-ben.

644 Mivel az anyagi igények miatt terve meghiúsult, a városban csak 1841-ben kezdte el tevékenységét az első nyomda. Szilády Károly hosszas kérelmezés után 1840. december 8-án kapta meg az uralkodótól az engedélyt arra, hogy Kecskeméten nyomdát alapítson. Nyomdája felszereléseit Prágában, Bécsben, Pesten és Budán készíttette el, illetve szerezte be. A nyomda ténylegesen 1841. július 1-én kezdte meg működését. Legelső terméke a helyi református tanár, Tatai András 15 ív terjedelmű görög nyelvtana és olvasókönyve volt, amit megfelelő szótár is kiegészített.

648 A későbbi években is meghatározó maradt a nyomda munkájában az oktatás támogatása. Sorra jelentek meg a nyelvtanulással, a filozófia oktatásával, a természettudományos és a matematikai képzéssel kapcsolatos tankönyvek, kézikönyvek. Ezeket később mind több tudományos és ismeretterjesztő munka követte. Működésének első évtizedében a sok-sok apróbb kiadvány mellett több tucat kötet között megtaláljuk Homéroszt, Bolla Márton világtörténetét éppúgy mint Szokolay Hártó János várostörténetét, vagy jogtudományi értekezéseket.

646 Szilády Karoly rendkívüli igényessége és szaktudása alapján nyomdája rövid időn belül országos hírnévnek örvendett. jl A háziipar fontosabb területei A háziipar, bár egyre szűkebb területre húzódott vissza, a XVIIL században még meghatározó volt a lakosság ellátásában. Mind a termelésben, mind a háztartásban egész sor használati tárgyat még mindig házilag készítettek, főleg pedig házilag javítottak. Az élelmiszerek alapanyagának nagy hányadát nemcsak a kisebb-nagyobb gazdaságok termelték meg, hanem ott is dolgozták azokat fel. Tekintettel arra, hogy a város lakosságának létszáma ebben a másfél évszázadban lényegesen gyorsabban nőtt mint korábban, ezek élelmiszerrel való ellátása a háziipar számára is komoly lehetőségeket teremtett. A paraszti árutermelés számára A város gyógyszertárainak történetét LÓRÁND Nándor dolgozta fel több tanulmányában. 1976. 169-186. IV. 1504. b/ 76. 1-8. A következő években tehát már négy patika biztosította a lakosság jobb ellátását. IV. 1504. b/ 76. 557. SZILÁDY Károly Emlékkönyv 1981. 17-30. Szilády már 1836. szeptember 2-án kelt levelében kérte a várost, hogy Kecskeméten nyomdát nyithasson. Szilády Károly emlékkönyv, 1981. 69-99. 64 3 644 645 646