Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

I. Növénytermesztés

1707-ben pl. a városban teljes jogú polgárként nyilvántartásba vett háztartások száma az 1043 adózóval szemben csak 663 volt.

11 Tehát a több száz vagyontalan nagyobb része minden bizonnyal a menekültek közül került ki, bár nem volt ritka eset, hogy egészen nagy vagyon, jószág és cselédség birtokában is menekülésre kényszerült egy-egy háztartás.

12 A vadszám egy összevont adónem volt ezekben az évtizedekben a környező településeken. Egy vadszámra vagy marhaszámra eső adót kellett fizetni öt juh után, tíz vadszámra jutót egy malom után. A vadszám minden esetre érzékelteti, hány szarvasmarha értékének megfelelő jószággal, készpénzzel rendelkezett a háztartás. I. táblázat A LAKOSSÁG FOKOZATOS ELNYOMORODÁSA AXVII-XVIII. SZÁZAD FORDULÓJÁN Év Adófizetők száma A vadszám szerinti megoszlás Év Adófizetők száma 0 1-5 6-10 11-50 51-100 101-200 201* 1662 792 177 202 85 230 50 36 12 26,6 1677 815 233 257 89 190 25 17 4 15,5 1676 1133 163 434 128 322 38 30 18 21,9 1684 1219 338 379 147 271 62 12 10 16,5 1686 1108 423 470 103 94 11 4 3 6,7 1688 1085 342 4055 151 167 13 6 1 8,7 1695 1113 552 284 115 133 17 10 2 8,3 1703 1243 531 371 145 156 21 16 3 9,6 1705 1278 758 319 82 97 13 6 3 5,8 1707 1043 728 214 47 43 9 2 — 2,2 1711 1222 901 260 255 28 7 1 — 2,0 * az egy adófizetőre jutó vadszám A táblázat kétséget kizáróan jelzi, hogy már a XVII. század utolsó évtizedeiben is rendkívül nagyarányú elszegényedés jutott osztályrészül az itt lakóknak és az ide menekülteknek egyaránt. Az elszegényedés, az anyagi romlás, nem kímélt sem szegényt, sem gazdagot. AII. táblázat nemcsak azt érzékelteti, hogy a hódoltság békésebb évtizedeiben milyen jelentős vagyont tudott felhalmozni több tucat cívis, hanem azt is, hogy Kecskemét 25 legmódosabb gazdájának értékei a török kiűzésére irányuló háború első 11 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1989/b 133-132. 12 Különösen feltűnő ez Nagykőrösön a török kiűzésének éveiben. IVANYOSI-SZABÓ Tibor: 1985/f