Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

I. Növénytermesztés

félévtizedében egyes családoknál huszadára, de még a legszerencsésebbeknél is negyedére csökkentek. (L. II. táblázat.) A vadszám, ezen belül az állatállomány tragikus pusztulását azért érdemes itt kiemelni, mivel egyrészt érzékelteti, milyen mértékben csökkent a lakosság fizetőképessége, másrészt jelzi, milyen arányban apadt le az igavonók száma, márpedig ez eleve behatárolta a korabeli növénytermesztés lehetőségeit. Megfelelő adatok hiányában nehéz meghatározni, hogy a XVIII. század elején az egyes települések határukat milyen megosztásban és milyen formában hasznosították. Az 1720-as összeírások alapján arról értesülünk, hogy Pest-Pilis-Solt megyében a mezőgazdaságilag hasznosított területből 59,7% volt a szántó, 0,6% az irtás, és 39,7% a rét. A Kiskun Kerületen belül valamivel nagyobb arányt képviselt a szántó (65,5%), lényegesen nagyobbat az irtás (14,3%), és csak felényit a rét.

13 Rendkívül nehéz még következtetni is arra, milyen kiterjedésű lehetett az a terület, amelyet növénytermesztésre hasznosítottak Kecskeméten a XVIII. század első évtizedeiben. A hódoltság korára vonatkozóan csak néhány, a termék mennyiségre utaló adatból és részben a kertes gazdák számából lehet következtetni. 1678-ban 206 kertes gazdáról tudósít egyik feljegyzésünk.

14 Tudjuk viszont, hogy ezek a „kertek" nem azonosíthatók a mai szántóföldekkel, hisz csak kisebb részüket vonták be a növénytermesztésbe. Ezért csak megközelítően tudjuk meghatározni a rendszeresen felszántott terület nagyságát. Az 1707-es összeírás során 21830 pozsonyi mérő szemes terményt vettek alapul adókivetésre.

15 Ezekben az évtizedekben ötszörös hozammal lehet általában számolni, így ezen adatok alapján 4-5000 holdnyi szántót tételezhetünk fel. 1780-ig nem történt lényegi változás a mezőgazdaságilag hasznosított földek megoszlásában, bár kétségtelen hogy érmes néhány változás kiemelni a Pest-Pilis-Solt megye és a Hármas Kerület területén rögzített változások közül. Az egyik jelentős eltérés az volt, hogy a szántó területe 71,2, illetve 73,8%-ra nőtt, amely emelkedés azért semmiképpen sem elhanyagolható arány. A másik szembetűnő változás, hogy a rétnek a szántóhoz viszonyított aránya Pest megyében számottevően csökkent, míg a Hármas kerületben jelentősen nőtt. Tekintettel arra, hogy Kecskemét nemcsak beékelődik a Kiskunságba, hanem a kun puszták közül néhányat még 13 TÖRÖK Katalin: 1969-1970. 144-145. 14 A levéltári adatok nagy része a Bács-Kiskun Megye Önkormányzata Levéltárából való. Ezért, ha külön nem jelezzük a levéltárat, mindig erre a közgyűjteményre utalunk. A levéltári jelzetek „A Bács-Kiskun Megyei Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke" (Második, bővített és átdolgozott kiadás, 1991) anyagára utalnak. IV. 1508. c/1677-1678. 1678. január 5-én kelt bejegyzés. 15 rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1989/b 148-151.