Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

átszervezésére. Ennek értelmében a belügyminiszter helyett - a Hivatal tevékenységének nemzetközi politikai vonatkozásai miatt a továbbiakban a Miniszterelnökség látná el a szervezet felügyeletét és ellenőrzését. Ez a tervezet azonban a hetek múlva meginduló kitelepítések hatására csak javaslat maradt.

153 A földbirtokreform végrehajtását - mint láttuk - a társadalmi szervek meghatározó, ugyanakkor ellenőrizetlen tevékenysége jellemezte. A földigénylő bizottságok mindenütt igen gyorsan dolgoztak, amit a földre várás évszázados türelmetlenségén túl az elhagyott birtokokon a tavaszi munkák megkezdése, illetve az állatállomány nagyarányú pusztulása indokolt. De a végrehajtás során a szakszerűség háttérbe szorult, és ez évekig tartó vagyonjogi viták előidézője volt. Ugyanakkor az ország más vidékére való telepedés lehetősége egy nagyarányú belső migrációt indított el, nemcsak az agrárnépesség körében. Ennek a folyamatnak a nagyságát vélhetően maguk a politikai pártok sem mérték föl előre, következményeiről nem is beszélve. A pártok elsősorban a lehetőségben rejlő politikai tőke kiaknázására - a telepesek kiválasztásakor pártpolitikai szempontok érvényesítésére -, s nem az ország gazdasági helyzetét is súlyosan érintő folyamat megfékezésére, törvényes mederben tartására törekedtek. Ezzel legerőteljesebben a Magyar Kommmunista Párt élt.

154 Az idő rövidsége, valamint az előkészítés hiányossága miatt a rendelet megalkotói sem a fölosztható földbirtokok nagyságát, sem az igényjogosultak számát nem mérték föl. így a lehetőségek és a megoldani kívánt célkitűzések közötti ellentmondások kezdettől fogva kényszerítő erővel hatottak, amit csak tovább súlyosbítottak a végrehajtás kellőképpen nem szabályozott, illetve nem ellenőrzött folyamatai. Az őszi hónapokban a sajtó is több cikkben foglalkozott a földreform, illetve a telepítések eredményeivel. Kerék Mihály, a Földművelésügyi Minisztérium telepítési főosztályának vezetője látva a gyakorlati végrehajtás ellentmondásait - már októberben a telepítési munkák esetleges leállításáról nyilatkozott. Elismerte, hogy a kiosztási tervezetek kétszeri-háromszori felülvizsgálata, az MOL. J.Gy. Tildy Zoltán miniszterelnök iratai, szám nélkül. 154 Bács-Bodrog vármegyében kiküldöttjei már a rendelet megjelenése előtt járták a falukat, és ott a földigénylő bizottságok megalakításában segédkeztek. A vidékre kiszálló párttagokat több helyütt kellemetlenségek érték. Csanyik József, a bajai Kommunista Párt és a nemzeti bizottság tagja arról számolt be, hogy őt magát Vaskúton több mint egy éjszakára letartóztatták és zárva tartották, míg Bácsbokodon majdnem megrugdosták őket. Bácsborsódon kilökték a helyiségből. - BKMÖL. Bajai Nemzeti Bizottság jegyzőkönyve, 1945. április l6.