Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

ügyek elintézetlensége bizonytalanságot kelt. Sok helyütt a telepesek útra készek, de nem tudják őket elhelyezni.

153 Néhány héttel később - szintén 6 - hosszú cikkben ismerteti a földreform „őszinte mérlegét". „Bár az igénybevett földbirtokok túlnyomó részét — írja — kiosztották, mégis túl korai volna a földreform befejezéséről beszélni. Nagyon sok függő kérdés vár még elintézésre. Mert azzal legyünk tisztában, hogy a neheze még ezután következik. Sokkal könnyebb volt a földet szétosztani, mint majd a termelés érdekében annyira szükséges nyugalmi helyzetet és állandóságot megteremteni. Nyugtalanságra nem annyira a földszerzőknek van okuk, mint azoknak, akikre a földreform befejezetlen ügyeinek rendezése vár. Az egész országnak érdeke, hogy ezen a területen mielőbb rend legyen, mert mondjuk meg őszintén, most rendetlenség és zavar van. Olyan súlyos viszonyok között talán sehol nem osztottak földet, mint most Magyarországon. Tervszerű munkáról szó sem lehetett. A földreformot sok helyen előbb elkezdték, mint ahogy a szükséges kormányrendeletek megjelentek. A földosztásnál a hivatalos szervek sokszor csak asszisztáltak. Kétségtelenül szükség volt motorra, de ez a motor akarva-akaratlan gyakran túlszaladt a célon. Sokszor nem törődtek a rendeletekkel, és rengeteg olyan birtokot is szétosztottak, amelyekhez a rendelet értelmében nem lett volna szabad hozzányúlni. Ez aztán óriási zűrzavart teremtett. A földművelésügyi miniszter ugyan bizonyos esetekben igyekezett utólag legalizálni ezeket a törvénytelen igénybevételeket, de még így is maradt nagyon sok eset, amelynek elintézése a földbirtokrendező tanácsokra vár".

156 Kerék Mihály a földreformmal összefüggő folyamatokról valóban őszintén, szakmai szempontok szerint szólt. Beszámolójában egyáltalán nem tért ki arra, hogy ez a telepítés hogyan, milyen mértékben érinti a magyarországi német nemzetiségű lakosságot. A történések nagyon fontos jellemzőjére hívta azonban fel a figyelmet, amikor a törvényhozás és a gyakorlati folyamatok összefüggéseiről beszélt. Nemcsak közvetlenül a földosztással kapcsolatban lehet megfigyelni azt a tendenciát, hogy a törvénykezés jobb híján 155 Kis Újság 1945. október 27. - Orbán, 1972. 33. 150 Kis Újság, 1945. november 21. — Az egész földosztást akadályozó hibalehetőségekre a mérnöki kar már márciusi petíciójában fölhívta a figyelmet. „(...) a földbirtokrendezés szorosan összefüggő politikai, gazdasági, műszaki és pénzügyi feladat. A négy ágazat együttes és egyidejű munkája biztosíthatja a kívánt célt: a gazdasági kiegyenlítődést és a szociális békét. Az a földbirtokrerform, amely a politikai érdekek előtérbe állításával mellőzné akár a gazdasági, akár a műszaki ágazat közreműködését, s azok segítségét csupán ötletszerűen, vagy akár önkényesen venné igénybe, eleve sikertelenségre van kárhoztatva." — PIL. 27Ő. f. 10. ö.e. 35. cs.